Február elsejével a Gál Ferenc Főiskolához került a békéscsabai kar

Egy február elsejei határozatában döntött arról a kormány, hogy a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karának békéscsabai telephelyű gazdasági campusa az egyházi fenntartásban működő Gál Ferenc Főiskolához csatlakozik – ismertették az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Hozzáfűzték: mindkét intézmény szenátusa jóváhagyta az átadását, átvételét.

– A Gál Ferenc Főiskolának is érdeke, hogy az intézetet az eddigi vagy annál magasabb színvonalon működtesse. A békéscsabai campus a képzési feladatainak teljesítése mellett fontos szerepet tölt be a város életében is. Mind az érintett felsőoktatási intézmények fenntartóinak, mind Békéscsaba önkormányzata számára egyaránt fontos stratégiai cél a felsőoktatás megtartása – fogalmaztak a szaktárcánál.

A Modern Városok Programmal kapcsolatos csütörtöki sajtótájékoztatón Kósa Lajos miniszter jelezte: vállalták, hogy átnézik, milyen fejlesztésekre lenne szükség a békéscsabai felsőoktatás kapcsán. A város jelezte, hogy egy nagyjából 2,5 milliárd forintos igénye lenne, ezt a pénzt az MVP részeként teremtik elő. Adminisztratív lépések voltak, például a nagyelőadóra és a könyvtárra vonatkozó PPP-terhet – lényegében hitelt – kiváltották.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere egy korábbi sajtótájékoztatón fontos döntésnek nevezte, hogy a kormány döntött a PPP-konstrukció kiváltásáról, hiszen ezzel jelentős terhet vesznek le a fenntartó válláról. A 350 lelkes nagyelőadóra és a könyvtárra vonatkozó hitel tehát eltűnt, és most folynak a tárgyalások arról, hogy a hostel, a kollégium épületénél is ugyanez megtörténhessen. Az MVP-s sajtótájékoztatón elmondta: a nyomdaipari képzőközpont a felsőoktatásra is hat majd.

– Régóta folynak az egyeztetések a jövőről, az alapvető cél az, hogy hosszú távra szülessen megoldás – erről beszélt Herczeg Tamás, a város tanácsnoka. Az MVP keretében egy több milliárd forintos fejlesztési csomag részeként pedig megújul az infrastruktúra, valamint olyan eszközöket vesznek, amik megteremtik a XXI. századi képzés lehetőségét. Tárgyalnak arról, hogy nyomdaipari mérnöki, informatikai képzések is legyenek a meglévők mellett, és így minél többen válasszák Békéscsabát.

A Gál Ferenc Főiskolát és a fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegyét még tavaly, az első félévben keresték meg, hogy átvenné-e a békéscsabai campust és a képzéseit, utóbbin van a hangsúly – kezdte dr. Kozma Gábor, a főiskola rektora. Kiemelte, hogy egy hívásnak tettek eleget, hasonlóan a szarvasi pedagógiai kar, valamint a gyulai egészség- és szociális tudományi kar esetéhez.

Aláhúzta, hogy mindent elkövetnek a békéscsabai felsőoktatás megmaradásáért, ami ugyanakkor önmagában nem elég, pontosan ezért fejlesztéseket szintén terveznek. Ahogy minden változik a világban, úgy a felsőoktatás és annak célkitűzései is. Meg kell fellelni annak az igénynek, hogy jól képzett munkaerőre van szükség, ez akár a képzési portfólió szélesítését is jelentheti.

Százharmincegy hallgatót vettek fel

A békéscsabai campus 2017/18-as tanévre történő beiskolázása viszonylag sikeresnek mondható, hiszen 131 hallgatót vettek fel, ami nagyjából 15 százalékkal több, mint a megelőző időszakban – hangzott el a tavaly októberi békéscsabai közgyűlésen. Szarvas Péter szerint ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az önkormányzat azoknak a tanulóknak, aki költségtérítéses, önköltséges képzésen vesznek részt, egyszeri 100 ezer forintot adnak – ez összesen 52 hallgatót érintett.

Békéscsabára, nappali tagozatra 69 – ebből államilag támogatott képzésre 47, önköltségesre 22 –, levelező tagozatra 62 – ebből államilag finanszírozott képzésre 32, önköltségesre 30 – diákot vettek fel. Alapképzésben 45 hallgatóval indult a gazdálkodási és menedzsment, a pénzügy és számvitel, a műszaki menedzser; felsőoktatási szakképzésben 86 diákkal pedig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás.

Illusztráció: Shutterstock