Valótlan tartalmú számlákat használtak fel

A férfi battonyai székhellyel egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, nyilvántartásba vett főtevékenysége a közúti teherszállítás volt, és általános forgalmi adónemben havi adóbevallás benyújtására kötelezték. A férfi 2020-ban megállapodott a nővel, hogy az havi rendszerességgel valótlan tartalmú számlákat bocsát a rendelkezésére azért, hogy azok felhasználásával a férfi az egyéni vállalkozásának adófizetési kötelezettségét csökkentse.

Így is történt. A férfi az egyéni vállalkozása könyvelésébe 2020 decemberétől 2021 júliusáig beállította a nő által rendelkezésére bocsátott – adatrögzítésről, jutalékról, anyagbeszerzésről, műszaki mentésről és üzletviteli tanácsadásról szóló –, valótlan tartalmú költségszámlákat. A számlák adatait az egyéni vállalkozása általános forgalmi adóbevallásaihoz felhasználta, azok áfatartalmát jogosulatlanul levonásba helyezte.

A valótlan tartalmú költségszámlák kiállítójaként feltüntetett három gazdasági társaság a valóságban nem állt gazdasági kapcsolatban az egyéni vállalkozóval, és a nő sem volt ezen cégek számlakiállításra jogosult tagja vagy alkalmazottja. A számlákon szereplő termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást a kiállítóként feltüntetett gazdasági társaságok nem teljesítették, a számlákon szereplő összeget a férfi, mint egyéni vállalkozó a számlakibocsátóként megjelölt társaságok felé nem fizette ki.

A férfi – a nő közreműködésével – közel 13 millió 350 ezer forint általános forgalmi adót helyezett jogosulatlanul levonásba, ilyen összegű adóhiányt okozott a magyar állam költségvetésének. A járási ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság a férfit – tettének beismerése esetére – ítélje próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, valamint határozott időtartamra tiltsa el az egyéni vállalkozói tevékenységtől, mint foglalkozástól; míg a nővel szemben szintén próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki.