Nyolcszázezer lett a hatvanezres tartozásból

A nő 2021 novemberében azzal a feltétellel adott 60 ezer forintot egy másik bucsai nőnek, hogy azt a következő hónapban 100 százalékos kamattal kell visszafizetnie.

A vádlott tudta, hogy a kölcsönt kérő nő rossz anyagi körülmények között, csekély jövedelemből él, hiszen korábban többször néhány ezer forintos kölcsönt is kellett kérnie a mindennapi kiadásaihoz. Tehát tisztában volt azzal, hogy a kölcsönt még kamat nélkül is nehezen, nagy nélkülözés mellett tudná visszaadni a havi bevételéhez mérten, a kétszeres összeg megfizetése pedig lehetetlen, hiszen összesen nem jut annyi jövedelemhez. Az előnytelen megállapodás alapján a tartozás összege folyamatosan nőtt, minden visszafizetés nélküli hónapban emelkedett az amúgy is magas kamat, így a tartozás 2022 májusára a vádlott számításai alapján elérte a 800 ezer forintot.

Azért, hogy legyen biztosíték a tartozásra, a vádlott tavaly május 31-én elvitte a kölcsönt kérő nőt egy ügyvédhez, hogy a sértett bucsai házára adásvételi előszerződést kössenek. A felek az ügyvéd előtt a szerződés valós körülményeit nem tárták fel. Az elkészített szerződés értelmében a sértett vállalta, hogy tehermentesítést követően értékesíti a vádlottnak az ingatlanát. A 800 ezer forintos vételárát kifizetettnek rögzítették. A sértett azt is vállalta, hogy az ingatlant nyolc napon belül a vádlott birtokába adja.

A vádlott ezzel hamis tartalmú magánokirat szerkesztésére adott megbízást az ügyvédnek, hiszen nem tartozott ennyivel a sértett, és a vételár sem cserélt gazdát. A vádlott az aláírt szerződés alapján tavaly júliusban 35 ezer forint albérleti díjat követelt a sértettől, mivel a birtokba adás nem történt meg, majd követelte, hogy augusztus 6-ig adja át az ingatlant. A sértett kifizette a jogosulatlanul kért összeget.