Piacoztunk Csabán: forradalmi színeken ámultunk, de a dinnyét még kerültük – videóval

Tavaszi színekben pompáznak a standok a csabai piacon, akár a vásárcsarnokban, akár a kinti területen. Miközben piacozunk, nem tudtunk ellenállni a csábításnak, és jól megpakoltuk friss áruval a táskáinkat. Mások is így tettek, már nem csak a mindig listavezető burgonya és vöröshagyma a kelendő.

Csak csipegetik a dinnyét és a szamócát a piacon

– Paradicsomot, paprikát, újhagymát vettem, jól mennek a kolbászhoz is – ecsetelte dr. Borka Sándor ügyvéd, aki a Csabai Kolbászklub oszlopos tagja. – A gyümölcsöket sem hagyom ki, az alma mindig bejön, és most még mandarint vettem, a magyar földieperre még várni kell.

Van viszont görög szamóca és szenegáli görögdinnye. Szerintünk még aranyáron, de bemelegítésre jó a szezon előtt. Csipegetik a vásárlók, mert kilószámra azért drága lenne. A szamócát 2990, a görögdinnyét kilónként 1500 forintos áron láttuk. Mi még elkerültük, és maradtunk inkább a forradalmi színösszeállításnál. Ez úgy is összejöhetett, hogy paradicsom, fehér retek és spenót. A paraj már nem csupán „régi napközis” főzelék-alapanyag, sokféle módon elkészíthető, fogyasztható.

Egyre népszerűbbek a mikrozöldségek

Gyuricza Ágnes, a vásárcsarnok egyik standjának eladója elmondta, egyre népszerűbbek náluk a mikrozöldségek is, amikkel például a szendvicseket vagy a tányérokon az ételeket is „feldobhatjuk”.  

– Ezek is Békés vármegyei termelőtől származnak, mint sok minden más a kínálatban – ecsetelte Ágnes. – A fejes saláta mellett egyre többen viszik a jégsalátát, aminek nagy, tömött feje sokkal tartósabb, mint a néhány napig eltartható fejes salátáé. Emellett jól kockázható, feldolgozható. – A fürtös paradicsom és a koktélparadicsom, a kígyóuborka is hazai termelőtől érkezik, ezeket már ízükben is sokkal finomabbnak tartják a vásárlók, mint amilyen az import volt.

Cs. Tóth János művészeti íróval is találkoztunk ennél a pavilonnál. Elmondta, háromlaki életet él, de mindenhol kedvence a piac.

– Balmazújvárosból származom, az ottani piacon vasárnap van olyan forgalom, hangulat, mint a csabain szombatonként – hangsúlyozta. – Budapesten a Lehel piacra járok, a sült halat ott sohasem hagyom ki. A piacozáshoz a bevásárlás mellett Csabán is hozzátartozik egy jó kávé, beszélgetés a barátokkal, ismerősökkel.

A kínálat és a látvány is lenyűgözött, miközben piacoztunk

Prohászka Bélával, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnökével is összefutottunk a csabai piacon, amit egyik héten sem hagyna ki, a kínálat és a látvány is lenyűgözi. Elmondta, a legjobb megtisztítva, megmosva, nyersen fogyasztani a legtöbb gyümölcsöt és a zöldségek egy részét is.

– Ha főzzük, sütjük ezeket, törekedjünk arra, hogy minél kisebb hőhatásnak tegyük ki – ecsetelte. – A főtt ételt pedig minél hamarabb fogyasszuk el, mert így több vitamint, ásványi anyagot őrzünk meg, mintha tovább tároljuk.

Amiket mi vettünk a csabai piacon, azok biztosan nem kerülnek lábasba és tűzhelyre, hőhatás nem éri ezeket. Csak kolbásszal, szalonnával, puha kenyérrel érintkeznek, és csak egyetlen bajuk van, hamar elfogynak.

A helyi termék ökológiai lábnyoma is lényegesen alacsonyabb

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) kiemelték, a hazai hajtatott zöldségfélék legnagyobb előnye, hogy minden nap frissen kerülnek a fogyasztók asztalára. A szedéstől számított egy napon belül már ugyanis az piacokon, áruházakban vannak a termékek, az importáruk egyhetes szállítási idejével szemben.

Ezen túlmenően a hazai növényházakban megtermelt paradicsom, paprika, uborka és salátafélék vitaminban gazdag, egészséges zöldségek, hiszen a hazai növényházak 80–90 százalékában – a károsítók természetes ellenségeit felhasználva – biológiai növényvédelmet alkalmaznak a gazdálkodók. Nem beszélve arról, hogy emiatt a helyben termett termék ökológiai lábnyoma is lényegesen alacsonyabb, mint az importárué.