Berényi szennyvizes projektzáró: Lázár János szerint az ivóvíz stratégiai kincs

A mezőberényi szennyvíztisztító telep fejlesztése az önkormányzat, valamint az Építési és Közlekedési minisztérium konzorciumával valósult meg nettó 1,974 milliárd forintos pályázati forrásból.

Siklósi István, Mezőberény polgármestere köszöntőjében elmondta, 2014-től mintegy 6 milliárd forintos fejlesztési forrást nyert el a helyi önkormányzat és emellett a vállalkozásokhoz is jelentős támogatások érkeztek. Az összeg nagyságrendjének érzékeltetésére kiemelte, a szennyvíztisztító telep felújításának költségei nélkül ekkora összeg, mintegy 6,5 milliárd lenne a város idei költségvetése. 

Akár öntözésre is használható

A fejlesztés környezetvédelmi jelentőségéről elmondta, a szennyvíztisztító telep a beruházásnak köszönhetően olyan minőségű vizet bocsát ki, amely akár azonnali öntözésre is használható. Emellett, különösen a város alacsonyabban fekvő részei szempontjából az üzembiztonságot is erősíti a rekonstrukció, a szennyvíz leeresztésével már ott sem lesznek problémák. Ezt a biztonságot a 12,5 ezer lakos-egyenértékű telep biztosítja.

Fejlesztések a kisebb településeken is

Dankó Béla országgyűlési képviselő beszédében hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a kisebb településeken, kisebb városokban, vidéken is hasonló, vagy ugyanolyan szolgáltatási színvonal legyen elérhető, mint a nagyvárosokban élők számára.

– A térség települései, településvezetői, önkormányzatai jól gondolkodva, sok olyan fejlesztést hajtanak végre, ami ezt a célt szolgálja – tette hozzá. – Ebbe a körbe beletartozik a megfelelő környezet biztosítása vállalkozások számára, akár ipari területek kialakításával, akár infrastrukturális fejlesztésekkel. Az oktatás, az egészségügy, illetve az ivóvízzel kapcsolatos szolgáltatások, a korszerű szennyvízelvezetés is ebbe a sorba tartozik.

Kifejtette, hogy Mezőberényben is sok minden történt az elmúlt években, a vállalkozások fejlesztéseivel együtt a városba érkezett források mintegy 14 milliárd forintra tehetők. Szólt arról, hogy a közúti infrastruktúra már zajló, illetve jövőben megvalósuló fejlesztése közelebb fogja hozni a nagyobb településeket, a rengeteg munkahelyet teremtő nagyberuházásokat, és aki esetleg helyben nem talál munkát, annak nem kell feltétlenül elköltöznie, belátható idő alatt elérheti  álláshelyét. Kiemelte, az M44-es építése hamarosan befejeződik, és az M47-es úttal kapcsolatos előkészítések is elkezdődtek.

Lázár János: az ivóvíz stratégiai kinccsé válik

Lázár János elmondta, Dévaványa, Békésszentandrás és Mezőberény polgárai zárják le szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatos beruházásaikat. 

– Magyarország fontos célkitűzése, hogy az életminőség alapvető feltételeit garantálja. Így minden háztartásba jusson el az egészséges, vezetékes, jó minőségű ivóvíz és valósuljon meg az elhasznált víz kulturált felhasználása – fogalmazott. – Hazánk a rendszerváltás után most jutott el odáig, hogy 2000 főnél nagyobb településeken elérhető a zárt ivóvízhálózat és a zárt szennyvízhálózat, valamint a szennyvíz 21. századi kezelése.

Kiemelte, Békés a vizek vármegyéje, és a tisztított berényi szennyvíz is a közeli Körösbe kerül majd.

– A 21. században az ivóvíz stratégiai kinccsé válik. Egy ország erejét, értékét, befolyását, az ott élő emberek boldogulásának lehetőségét meg fogja határozni, hogy rendelkezik-e megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel, mindez fontos lesz az emberi élet és a gazdaság szempontjából is – folytatta a gondolatot. – Ahol van édesvíz, lesz gazdasági fejlődés és növekedés. Ahol van édesvíz, az ott élő polgárok nyugodtan, biztosan tudnak majd élni. A gázból, olajból és ásványi anyagokból a 20. században meggazdagodott országok sorába léphetnek azok az államok, amelyeknek a természetes édesvízkincse jelentős. Magyarország édesvízi nagyhatalom és édesvízi nagyhatalom lehetne. Ugyanakkor jelenleg több édesvíz hagyja el az ország határait, mint amennyi beérkezik. A vízgazdálkodásunk és a víz adta gazdasági lehetőségeink kihasználatlanok. Most jutottunk el odáig, hogy szennyvizet a feldolgozása után öntözésre felhasználhatják, például Mezőberényben is.

Az édesvizekben rejlő lehetőségeket a miniszter összekapcsolta Békés vármegye fejlődésével. Mint elmondta, a kormányban úgy tekintenek a vármegyére, mint tartalékra, a térségben munkaerőben, készségben és képességben, illetve a GDP-növekedés terén egyaránt komoly potenciál rejlik, ugyanakkor az adatokat, statisztikákat tekintve van honnan és van hová fejlődni. 

Nagy vízgazdálkodási projektben gondolkodnak

Lázár János elmondta, a helyi közélet szereplői szerint az előrelépéshez az élelmiszeriparon, az agrárgazdaságon és annak is öntözés verzióján keresztül vezet az út. Ennek kapcsán kiemelte, nagyon fontosnak tartják, hogy egy nagy vízgazdálkodási program kezdődjön el Békés és Csongrád vármegyében, amely lehetővé tenné több százezer hektár öntözésbe való bevonását. 

– Magyarország ma 10 millió ember élelmiszer-ellátására sem képes, miközben 20 millió ember ellátásra is képes lehetne. Ennek fontos feltétele, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságot az öntözés segítségével növeljük – fogalmazott. – A térségben ehhez felhasználhatják a Tisza és Maros vizét, de felhasználhatják a tisztított, biológiailag jó minőségű szennyvizet is.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán kitért az M4-es és az M44-es jelentőségére, illetve, hogy négysávosítani fogják a 47-es Békéscsabát Debrecennel összekötő szakaszát. Csak ez utóbbi fejlesztés előreláthatólag 350 milliárd forintba kerül majd, de az Alföld felzárkóztatására sok ezer milliárd forintot fordítanak.