2023.07.15. 06:30
Kincsnek számít a kajszi Békésben is, a fagyok győztek virágzáskor
Ritka kincs idén a hazai kajszi, a tavaszi fagyok, a virágzáskori lehűlés, illetve a nagy hőingadozás miatt a megszokott mennyiségnek csupán a negyede termett Békésben. Nagy Árpád békéscsabai pálinkafőző mester úgy fogalmazott, egy a szerencse, tavaly jó volt a termés, és főztek annyi pálinkát, ami kitart idén is. Kozsuch Kornél, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés vármegyei elnöke a sárgabaracknál kiemelte, a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének átfogó újjászervezésére van szükség.
Az éves átlagtermés duplája is értékesíthető lenne, akkor az igény a kajszibarackra.
Fotó: Unger Tamás/Illusztráció
Jelentős kárt okozott a kajsziültetvényekben a tavaszi lehűlés. A virágzáskori fagyok, illetve a nagy hőingadozás miatt idén a jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb sárgabarack termett.
Nagyon kedvelt a fogyasztók körében
– A lédús, kora nyári gyümölcs nagyon kedvelt a fogyasztók körében Békésben, ráadásul a feldolgozóipar részéről is komoly igény mutatkozik a kajszi iránt, az éves átlagtermés duplája is értékesíthető lenne – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. Azt már Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke tette hozzá, hogy az egészséges életmód kedvelőinek is kiváló választást jelenthet a kajszibarack. Magas ugyanis a vitamintartalma: A-, B- és C-vitaminban is bővelkedik, tartalmaz magnéziumot, káliumot, kitűnően hidratál is, hiszen 85 százaléka víz.
Hazánkban mintegy 5000 hektáron termesztenek kajszit, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Ennek oka főként az, hogy a kajszi melegkedvelő gyümölcs, ami tőlünk északabbra már nem is igen él meg. Éppen ezért különösen érzékeny a tavaszi lehűlésre, ráadásul az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfaj. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalék kerül a „frisspiacra”. A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek.
A tavaszi fagy évek óta gond
– A tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt hat év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat – emelte ki Kozsuch Kornél. – A helyzetet nem könnyíti az sem, hogy a kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyek kapcsán nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a termelők.
A NAK Békés vármegyei elnöke kiemelte, a kamara és a FruitVeB annak érdekében, hogy a termelők minél több naprakész információhoz jussanak egy-egy gyümölcsfaj termesztésével kapcsolatban, különböző szakmai programokat szervez. Legutóbb a minap Somogytúron tartottak ilyen programot a kajszibaracknál, kertlátogatással egybekötve. Békésből is többen részt vettek a rendezvényen
A korai találkozik a mediterránnal
A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket. Meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információátadást a termelők irányába, a megfelelő termőhely kiválasztásához pedig – a szőlőhöz hasonlóan – működőképessé kell tenni a kataszteri rendszert. Azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.
Kozsuch Kornél hangsúlyozta, elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. Mivel a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztésére, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, a hazai gyümölcsnemesítés megerősítése is része lesz ennek.
