Nem úszta meg a liszt a búzaár robbanását

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára a minap a Magyar Nemzetnek elmondta, a malomipart nagyon súlyosan érinti a gabona drágulása, ezért biztos, hogy a feldolgozott termékek árában is emelkedés várható. Szavai szerint nagyon nehéz helyzetbe került idén a malomipar. Az alapanyagok mellett ugyanis az energia- és üzemanyagköltségeik is az egekbe szöktek, januártól pedig jelentős bérkorrekciót kell végrehajtaniuk.

– Ha a termények egy fillérrel se drágultak volna, a magas energia- és üzemanyagárak miatt akkor is árat kellene emelnünk

– jegyezte meg Pótsa Zsófia.

Véleménye szerint drasztikus drágulásra kell számítani, az sem elképzelhetetlen, hogy a liszt ára akár 40 százalékkal emelkedjen a közeljövőben. A főtitkár hozzátette, nem azért van szükség ilyen mértékű áremelésre, hogy az ágazat magasabb profitot érjen el, most a feldolgozóüzemek túlélése a tét.

Ugyanígy a túlélésért küzdenek megyénk pékségei is. Árendás Béla, a békéscsabai Sütőker Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a lisztnél hol heti, hol havi áremeléssel kell szembesülniük:

– Tízforintonként megy fel időről időre a liszt ára fél év óta, egy-két hét múlva újabb drágulást kell „elviselnünk” – ecsetelte Árendás Béla.

– Árgaranciát a malmok nem vállalnak, két lehetőségünk van, vagy kérjük az árut, vagy nem. Liszt nélkül viszont igen nehéz kenyeret sütni

– tette hozzá.

Árendás Béla kitért arra, minden boltba naponta kétszer szállítanak, tehát az üzemanyagköltség jelentős, és nem is olyan régen volt, amikor még hármassal kezdődött a gázolaj ára, a közelmúltban meghaladta az 500 forintot literje. A mostani 480 forint jelent némi csökkenést, de ezt sem tudják kigazdálkodni. Főként úgy, hogy az áram és a gáz ára drasztikusan megemelkedett, a sütőiparnak pedig kiemelkedően magas az energiaigénye.

– A kenyérben és a többi pékáruban is igyekszünk az átvételi árakban legalább tíz-tizenöt százalékos emelést elérni. Van, ahol sikerrel járunk, és van, ahol nem – mondta a vezérigazgató.

– A multikkal éves szerződéseket kötöttünk, ilyen esetben még nehezebb a tárgyalás. Itt is két lehetőség mutatkozik, vagy szállítunk, vagy nem. A tartalékokat sem tudjuk felélni, mert nincsenek. A kenyér ugyan a legalapvetőbb élelmiszer, de öt–tíz forintos drágulása nem igazán nagy tétel a családi költségvetésben. Ma már jóval kevesebb kenyeret fogyasztanak az emberek, mint korábban, illetve a kisebb kiszerelésű termékek irányába ment el a vásárlás – részletezte.

Követik a piaci mozgásokat

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke hangsúlyozta, a búza átvételi ára jelenleg valóban a duplája a tavalyinak. Ugyanakkor a termelők zöme korábban, olcsóbban eladta a terményt, és az inputanyagok drágulása miatt sem „kaszálnak”. A műtrágya ára háromszorosára emelkedett, de 25–30 százalékkal drágultak a vetőmagok és a növényvédő szerek is.

Tyetyák Magdolna, a megyében húsz üzletet működtető Élésker Kft. ügyvezetője elmondta, a nyár végén történt némi kenyéráremelés: – Most is jelentkeztek beszállítók, hogy 10–15 százalékkal növelnék a kenyér átadási árát, mások ugyanakkor nem kezdeményeztek áremelést – ecsetelte Tyetyák Magdolna.

– Számunkra a legfontosabb, hogy a vásárlók igényeinek megfeleljünk árban, minőségben és választékban egyaránt. Ugyanez vonatkozik a lisztekre és az egyéb termékekre is. Követjük a piaci mozgásokat, változásokat, leginkább a kereslet és a kínálat határozza meg, hogy mikor és mit lépünk beszerzéseinkben. Természetesen az alapanyagok drágulása valamilyen szinten a polcokon lévő késztermékekben is megmutatkozik.