2021.05.05. 06:55
Emeli a húsárakat a takarmánydrágulás
Elszálltak a takarmányárak, ezért akár 15–20 százalékkal is emelkedhet a hús ára. Több előrejelzés szerint a csirkemellfilé kilója hamarosan közelítheti a kétezer forintot. A termelők ugyanakkor csak önköltségi áron tudják eladni a baromfit. A fogyasztók közül sokan nem aszerint vásárolnak, hogy milyen részét szeretik a csirkének, a sertésnek, inkább az árat nézik, és az akciós termékeket választják.
20210427 Békéscsaba Változnak, drágulnak a hústermékek árai. Illusztráció Fotó: Bencsik Ádám BÁ Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik Ádám
Medovarszki András csabai gazdálkodó elmondta, költségeik döntő részét a takarmányárak teszik ki. Olyan drágulás ment végbe az utóbbi hónapokban, hogy például a csirketáp ára 95 Ft/kg-ról napjainkig 120–125 Ft/kg-ra emelkedett.
– Előre tervezni nem lehet, ugyanis heti felvásárlási árak vannak. Jelenleg nettó 275 forintért veszik át az élő csirke kilóját, a mostani tápárakhoz képest már nettó 310-315 forint kellene, hogy némi hasznunk is származzon a munkánkból
– hangsúlyozta a termelő.
– Naposcsibetelepítéskor bizonytalan, hogy hat hét múlva mennyi jószágot és milyen áron vesznek át a vágóhidak, feldolgozók. A kiskereskedelemben szinte kizárólag az áruházláncok diktálnak, és ha a magyar piacon számukra drága a hús, hoznak be külföldről, például Lengyelországból. Ott olcsóbb az előállítás, mert nagyobb az ágazat támogatása.
Medovarszki András kiemelte, hazánkban állatjóléti támogatás is van, ez kilónként 10–12 forintot tesz ki, de ehhez számos előírást kell teljesíteni. Mégpedig a telepítési sűrűségtől olyan technológiai követelményekig, melyek folyamatos biztosítása nem olcsó. A fogyasztói áraknál a jelenlegi „burkot” biztosan át kell törni annak érdekében, hogy az ágazat talpon maradjon. Még mindig jobb, ha valamennyit emelkedik a csirkehús ára, mintha a termelők, vágóhidak lehúzzák a redőnyt, és elegendő magyar, minőségi áru híján jobban elszabadulnak a fogyasztói árak.
A termelő elmondta, a csirke hasznosítja a leggazdaságosabban a takarmányt, ezért alacsonyabb az ára a disznóhúsnál.
Míg egy kiló élő csirke előállításához 1,55–1,60 kiló magas tápértékű takarmány kell, addig ez a sertésnél 2,7 kilogramm körül alakul.
És ha már sertés, az árak itt is emelkednek a növekvő takarmány- és járulékos költségek miatt ugyanúgy, mint a baromfinál.
Igricz Mihály, a csabai Mezőker Húsáruház tulajdonosa hangsúlyozta, kiszámíthatatlan a magyar piac, elsősorban az importnak az ára hat ki a magyar portékára is. A német árutőzsde és a forint-euró árfolyam a meghatározó.
– A járvány miatti korlátozások enyhítésévél – például az éttermi teraszok nyitásával – jelentősen megnőtt a sertés- és csirkehús iránti igény. Ha pedig nő a kereslet, az ár is emelkedik. Az utóbbi három hét alatt 30 százalékkal ment fel a beszerzési ár – hangsúlyozta Igricz Mihály. – Mindezt csak elenyésző részben hárítjuk át a vásárlókra, mindig akciózunk, és ez valóban kihat a forgalomra. A vásárlói bizalom is nagyon fontos az értékesítésben, a friss, magyar, minőségi húsokra vevő a túlnyomó többség.
A húsipar bizonytalan éve az idei
Tavaly márciusban a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése a húsoknál is több boltban pánikszerű felvásárlást eredményezett. Budapesten, a Lehel piacon háromezer forintért is kínálták a csirkemellfilé kilóját. Aztán beállt a piac, csökkentek a fogyasztói árak.
És hogy mi várható ebben az esztendőben? Éder Tamás, a Hússzövetség társadalmi elnöke szerint 2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára. Az MTI beszámolója alapján Éder Tamás kitért arra is, a takarmánygabonák ára 50-70 százalékkal nőtt, a forint gyengült, az energiahordozók, a csomagolóanyagok drágultak. Nőttek a húsipar szereplőinek termelési költségei, plusz a vírus elleni védekezés kiadásai. Az elnök úgy véli, mindezek miatt arra lehet következtetni, hogy a húsiparban emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, melyek előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkoznak.
