Elfagyott a kajszi, drágább a pálinka

Nem kizárt, hogy az elmúlt tíz-tizenöt év leggyengébb kajszitermését szüretelhetjük idén – mondta nemrégiben a Világgazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. A gyümölcs termése évjárattól függően 10 és 40 ezer tonna között váltakozik, idén egészen biztosan ennek a sávnak az alján lesz. Az alacsony termésmennyiség oka a tavaszi fagy. A korai fajtákat szinte teljesen „kivégezte” a március 1-jére virradó éjszaka tapasztalt mínusz 20–24 fokos hideg, ugyanis a kajszi rügyei akkor már elkezdtek duzzadni, egyes fajták két hétre voltak a virágzástól.

Ennek ellenére a piacon olasz és spanyol kajszit lehetett venni, nagyságrendileg 800 forintos áron, július dereka után viszont ezek eltűnnek. Pálinka-alapanyagnak az import kajszi nem kerül szóba, már csak az ára miatt sem. Apáti Ferenc szerint ezeknek az íze, a cukortartalma és a cukor-sav aránya sem feltétlenül alkalmas jó pálinka készítésére.

A békéscsabai Árpád Pálinka főzőmestere is hasonló tapasztalatokról számolt be. Nagy Árpád szerint nemcsak a pálinkához, hanem máshoz sem elegendő a kajszi: a konzervipar, a püréüzem, a hűtőházak, mind keresik a gyümölcsöt. Elmondása szerint Magyarországon egy térségben maradt meg a termés, a borsodi magaslatokon tudtak szüretelni, de ez nagyságrendileg csak a tíz százaléka az egész éves termésátlagnak.

– A homokháti, a Kecskemét közeli, lajosmizsei termőterületekről sem szüreteltek, és a dunántúli, Balaton környéki ültetvényeken sincs termés. Ismerek olyan 40 hektáros ültetvényt, ahol egy ládányi gyümölcsöt se tudtak leszedni. Nemcsak megritkította a fagy, hanem semmi sem termett. Sok helyen ki se mentek szüretelni a gyümölcsösbe – osztotta meg észrevételeit a szakember.

Nagy Árpád hozzátette, a pálinkafőzőket nagyon érinti a helyzet, mivel hazánkban a szilva után a kajszi a legjobban fogyó pálinka. Ez a gyümölcspárlat ráadásul nemcsak itthon, hanem külföldön is keresett. A pálinkát egyébként pihentetni kell, ajánlott legalább fél évet erre rászánni, elmondása szerint a jó pálinkafőzők ezért úgy működnek, hogy szezonban a tavalyi készleteket veszik elő, hogy a szükséges pihentetés meglegyen.

– Idén harmadannyi gyümölcsöt tudtam venni, mint tavaly. A piaci űr azt eredményezte, hogy felment a kajszi ára, és sajnos, ha lehet is venni, az jóval drágább. Az ára pedig duplája, sőt háromszorosa az akkorianak. Mindez a pálinka árát is emelheti. Azonban ahogy egy jó borász, úgy egy jó pálinkafőző is előre gondolkodik. Tavaly bőséges volt a termés, így mi is többet főztünk kajsziból, mint amennyit el tudtunk adni, úgyhogy a készleteket vesszük elő, és azzal gazdálkodunk.

Baracklekvár azért lesz idén is

Ahogy a pálinkánál, úgy a lekvárnál is a szilva után a sárgabarack következik, mint a legnépszerűbb otthon főzött ízletes finomság. A piacon szinte mindegyik nagyobb árusnál kapni kajszit, az őstermelők azonban saját portékát nem hoztak. Elmondásuk szerint nem volt idén mit szedni, megyénkben lényegében az összes fa termése elfagyott. A piacokon többen panaszkodtak a magas árra, sokan pedig eleve elutasítóak voltak az import barackkal szemben. Ennek ellenére, ahogy az egyik vásárló fogalmazott, kénytelen megvenni, mivel baracklekvárt főzni kell. Másikuk azt mondta, a kertjében két nagy fa is van, annak terméséből szoktak az unokáknak lekvárt főzni. Idén mindegyik lefagyott, összesen, ha egy tucat gyümölcs termet a fákon. Hozzátette, van egy kis csemetefája, amit betekert fóliával, mikor jöttek a tavaszi hidegek, ott nem fagyott el a termés, a kis fa egymaga több gyümölcsöt hozott, mint a két nagy együttesen.