Békés megye sertéspestismentes

Az országos sertésállomány mintegy tíz százaléka Békés megyéből kerül ki – fogalmazott a sajtótájékoztatón dr. Kulcsár László. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke hangsúlyozta, egyebek mellett ezért is hívták életre a pénteki rendezvényt a Békés Megyei Kormányhivatallal és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságával közösen.

Dr. Bognár Lajos megerősítette, hogy szerdán az ukrán-magyar határ közelében, Tiszakerecseny külterületén egy elhullott vaddisznóból kimutatták az afrikai sertéspestis vírusának jelenlétét. Mint mondta, ezt követően kijelölték a fertőzött, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, illetve vadászati tilalmat rendeltek el. Ellentétben a Hevesi megyei esettel, ahol az afrikai sertéspestis megjelenését felelőtlen emberi magatartás okozta, Szabolcsban szinte biztosan természetesen úton, a szomszédos, vírussal fertőzött Kárpátaljáról kerülhetett át a betegség a vaddisznók vándorlása során.

Az országos tiszti-főállatorvos nyomatékosította, különösen fontosnak tartják a hazai sertésállomány védelmét, éppen ezért valamennyi lehetséges fórumon tájékoztatást adnak az állat-egészségügyi és járványvédelmi intézkedésekről, amelyekkel a gazdálkodók megvédhetik a sertéseket. Lényegesnek nevezte, hogy ne engedjenek idegeneket az állatok közé.

– A megfelelő higiéniai feltételek biztosítása ugyancsak fontos, de talán az egyik legfőbb elvárás, hogy a tenyésztők, az állattartók tartózkodjanak az állomány élelmiszer-hulladékkal történő etetésétől – fogalmazott. – Ha ezt biztosítani tudják, akkor van remény a megfelelő eredmény elérésére.

Dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója kifejtette, a kormányhivatal már a tavalyi madárinfluenza kapcsán növelte reagálóképességét, aminek részeként áttekintették az ügyeleti, és átdolgozták a készenléti rendszert. Az afrikai sertéspestis európai megjelenésével párhuzamosan képzéseket tartottak az állatorvosok és az állattartók részére.

A vadászatra jogosultak részére a betegség járványtanát, klinikai tüneteit és a megelőzés lehetőségeit ismertették. A készenléti rendszert ezen a téren is áttekintették. A humánerőforrás biztosítása mellett a hivatal járványvédelmet szolgáló eszközeit és anyagait úgy tartják készenlétben, hogy azok szükség esetén azonnal bevethetőek legyenek.

Idén januárban a betegség a magyar határ közelébe érkezett. Dr. Rákóczi Attila ennek kapcsán kiemelte, ekkor ismételten tájékoztatták az érintetteket, képzéseket tartottak, a megye öt helyén agrárügyi tematikus hetet szerveztek, aminek részeként a gazdálkodókat tájékoztatták egyebek mellett a betegségről, a bejelentési kötelezettségről, az állami kártalanítás rendjéről.

A vadászkamara Békés megyei szervezetével és a Békés Megyei Vadászszövetséggel közös fórumot és képzést tartottak. A vadászatra jogosultak részére kiosztották a monitoring mintavételhez szükséges eszközöket. Naprakészen végrehajtják az országos tiszti főállatorvos által kiírt feladatokat.

Romániában tavasszal jelentették utoljára a vírust

Privóczki Zoltán, az MTA SZAB szakembere a sertéspestis kapcsán végzett munkájukról szólt.

Dr. Bognár Lajos kérdésünkre elmondta, a szomszédos Romániában tavasszal jelentettek utoljára sertéspestist egy Szatmárnémeti közelében található háztáji állományban. Azóta a vírus nem jelent meg az országban, és az ott elrendelt megfigyelési körzetet hamarosan fel is oldhatják.

Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, a sertéspestis Heves megyei megjelenését felelőtlen emberi magatartás, eldobott húskészítmény is okozhatta. Ennek kapcsán szólt arról, hogy tavaly nyolc tonna, poggyászban szállított élelmiszert kobozott el a vámhatóság, amelyekből három esetben kimutatták az afrikai sertéspestis jelenlétét.

Ugyancsak újságíró felvetésre reagálva az államtitkár úgy fogalmazott: nehezen megjósolható, hogy mekkora kárt generálhat a betegség magyarországi jelenléte. A 3. országokba irányuló kivitel elmaradása, az élőállatok árának értékcsökkenése, a túltartási költségek, a világpiaci árak változása egyaránt befolyásolja mindezt. Egyelőre számos bizonytalanságot tartalmazó becslések szerint 11 milliárd forint körül mozoghat a kár.