Egyre több a feketemunka a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági vállalkozások az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló kilenc százalékát alkalmazták. Ez a korábbi, hasonló időszak öt százalékához képest kiugró növekedést mutat – derül ki a munkaügyi hatóság jelentéséből. A mezőgazdasági ágazatra a tavalyi év adatai alapján az ellenőrzések három százaléka esett.

A 460 alkalomból összesen 325 intézkedés történt, és 27 munkáltatóval szemben több mint ötmillió forint összegben szabtak ki munkaügyi bírságot. Emellett 112 esetben munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetési határozatot adtak ki. Az ellenőrzött 2941 munkavállalóból 2066-ot érintett szabálytalanság, ebből 859 feketén foglalkoztatott munkavállaló volt – áll a hatóság tájékoztatásában.

Leszögezték: a mezőgazdasági vállalkozások esetében érhető leginkább tetten, hogy a foglalkoztatási szabályok egyszerűsítése és a súlyos jogsértések miatti jogkövetkezmények enyhítése (bírság helyett figyelmeztetés alkalmazása) úgy tűnik, nem éri el a célját, figyelemmel arra, hogy közel kétszeresére emelkedett a feketefoglalkoztatás aránya.

A jelentés kiemel egy tavaly őszi Békés megyei esetet. E szerint a munkaügyi hatóság által ellenőrzött vágóhídon négy betanított munkást foglalkoztattak szabálytalanul. Sem írásba foglalt munkaszerződés, sem pedig bejelentés nem történt arról, hogy a vállalkozásnál dolgoznak.

Hasonlókat tapasztalt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megyei szervezete is. Tájékoztatásuk szerint a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknál elsősorban a bejelentések elmulasztása, illetve a késedelmes bejelentés a jellemző. A kis, néhány főt foglalkoztató egyéni vállalkozóktól és őstermelőktől egészen a lényegesen több munkavállalót foglalkoztatókig követnek el mulasztásokat ezen a területen.

Az egyik legtipikusabb hiba az egyszerűsített foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása, a munkáltatók ugyanis az egyszerűsített alkalmazottakat nem jelentik be a munkába lépés előtt – osztotta meg lapunkkal a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága. – Nem éri meg trükközni – ezt már Pusztai József, a Hunapfel Kft. ügyvezető igazgatója mondta lapunknak. – Napi néhány száz forint a közteher, a bírsággal való fenyegetettség viszont jelentős – tette hozzá.

A Csorvás mellett több mint száz hektáron gyümölcsöket termesztő szakember szerint a nagyobb termelők azért sem ügyeskednek, mert a támogatásokat csak akkor vehetik igénybe, ha nem szabtak ki rájuk bírságot. Emellett pozitív változásként említette, hogy az alkalmi munkavállalók bejelentésénél a korábbi adminisztratív terhek jelentősen csökkentek.

– Nálunk egy óráig tartott, míg beragasztottuk az alkalmi munkavállalói könyvekbe a bélyeget. Amióta ez nincs, jelentősen könnyebb a helyzet. Tapasztalatom szerint egyébként a nagyoknál egyre kevésbé jellemző a feketemunka, a kisebb gazdaságoknál fordulhat elő, hogy ügyeskednek. Ott még működik az, hogy a gazda összeszed néhány embert, kimennek a földekre, és mindenféle bejelentés nélkül takarítják be a termést – árulta el Pusztai József.

A pihenőidőt sem tartják be

A mezőgazdasági szektorban annak szezonális jellege miatt az ellenőrzések száma a nyári és őszi időszakban magasabb. A feltárt jogsértések sokszor nagyobb munkavállalói létszámot érintenek, ennek hátterében a mezőgazdasági munkák idényjellege állhat, a munkáltatók pedig rövid ideig nagyobb munkavállalói létszámot alkalmaznak, ezért a feltárt jogsértések gyakran valamennyi munkavállalót érintik.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban továbbra is jellemző a munkaidőre, pihenőidőre irányuló szabálytalanság, és az ehhez kapcsolódó bérfizetési hiányosság, míg a növénytermesztés esetében a feketemunka előfordulása a gyakoribb. Megállapítható­, hogy az ágazatban dolgozók többsége nem együttműködő: a munkavállalók jellemzően elhagyják az ellenőrzés helyszínét – áll a munkaügyi hatóság tájékoztatójában.