2013.06.19. 10:01
54 ezerből él egy tiszántúli fiatal
Elégedetlenek a mostani anyagi helyzetükkel, de bizakodóak a 19 és 29 év közötti városi fiatalok – derült ki az egyik pénzintézet felméréséből. A megkérdezett korosztály harmadának van megtakarítása, a keleti régióban a fiatalok mindössze nettó 54 ezer forintból élnek.
– A dolgozó fiatalok 43, a diákok 40 százaléka, a munkanélküli fiataloknak viszont mindössze 14 százaléka rendelkezik tartalékkal – számolt be a K&H Bank az egyik kutatására hivatkozva. A félretett pénz azonban nem jelent nagy anyagi biztonságot, hiszen a takarékoskodók 70 százaléka csak legfeljebb három hónapig élne meg belőle.
Mint dr. Bába Ágnes lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta, azok a tudatosabb megtakarítók, akik a hónap első felében egy bizonyos összeget félretesznek, de az ő arányuk a teljes vizsgált korosztályban csak 17 százalék. Fontosnak ítéli, hogy már pályakezdőként, az önálló élet megkezdésekor tudatosabbak legyenek a fiatalok.
– A megtakarítási célok között a lakásvásárlás és a tartalékképzés vezet 39-39 százalékkal, ezt követően utazásra és az oktatás költségeire tesznek félre legtöbben. A lakás gondolata 26 év felett válik hangsúlyosabbá, a 26-29 éves megtakarítók 55 százaléka rak félre erre a célra. Nem meglepő adat, hogy a férfiak több mint kétszer annyian gyűjtenek autóra, mint a nők. A nyugdíjra még kevesen gondolnak – folytatta dr. Bába Ágnes.
A K&H Bank felmérése szerint a megkérdezett fiatalok nettó jövedelme átlagosan 71 ezer forint. A 26 év alattiak 59 ezer forintos keresete jelentősen megnő, 96 ezer forintra ugrik a 26-29 éves korosztályban. A központi régió 78 ezres és a nyugati országrész 87 ezres keresetéhez képest keleten csak 54 ezer forintból gazdálkodnak a fiatalok.
– A fiatal, 18 és 23 év közötti korosztály által megfogalmazott rövid és hosszú távú célokból arra lehet következtetni, hogy a most felnőtt korba lépők számára nagy jelentőséggel bír az azok eléréséhez szükséges megtakarítás – tették hozzá az OTP Banknál. Ötéves távlatban hat fiatalból öten megneveztek valamilyen konkrét anyagi vonatkozású célt, ez az arány magasabb a többi korosztálynál tapasztalt 45-65 százaléknál.
– A tanulás mellett, vagy azt követően munkába álló fiatalok nagyobb arányban rendelkeznek megtakarítással, és körükben elterjedtebb a megtakarítási szemlélet, a pénzügyi tervezés, mint a nem dolgozók között. Az életkor előre haladásával növekszik a megtakarítók aránya, tehát a 24-29 évesek közül már többen rendelkeznek félretett pénzzel, mint a fiatalabb, 18-23 évesek körében – emelte ki Windheim József dél-alföldi régióvezető.
Az OTP szerint a 18-23 évesek inkább a mának élnek. Ruhatárbővítés (40 százalék), utazás (26 százalék) és az okostelefon vagy a táblagép (23 százalék) beszerzése az elsődleges. Ugyanakkor hosszabb távra, öt évre előretekintve a saját tanulmányaikra is félretesznek, és lakásra, családalapításra, házasságkötésre, valamint autóra is gyűjtenek már.
– A kicsit idősebb, 24-29 éves korosztályban ugyanezek a célok jelennek meg, kisebb hangsúlyeltolódással: előrébb sorolódnak a lakhatással, családdal kapcsolatos tervek – tette hozzá. A „ruhatárbővítés” töretlen népszerűségéből is látszik, hogy a kézzel fogható igények kielégítése gyakran égetőbbnek tűnő feladat, mint a hosszú távú pénzügyi célok megvalósítása. Kiemelte, hogy már a kisösszegű, folyamatos megtakarítás is egyre közelebb visz a célhoz.
