Csípős a főztjük és a nyelvük is

A Cigány Csillagok bemutatták tánctudásukat a roma gasztronómiai, egyben nemzetiségi napon. A Békéscsabai Cigánylakosok Egyesületének kötelékében működő gyerekcsoport autentikus roma táncokkal fűszerezett műsora nagy tetszést aratott a rendezvényen. Néhány gyermek édesanyja ugyanakkor nem láthatta a műsort, mert a konyhában ténykedett.

– Megszoktuk már, hogy helyt kell állnunk a tűzhelynél. Tudjuk, hogy időre készen kell lennie az ételnek, a férfiemberek nagyon nyűgösek, ha dél helyett csak délután kettőre-háromra készülünk el a meleg étellel — tréfálkozott Kovács Erzsébet, a Békéscsabai Nemzetiségi Roma Önkormányzat és a cigánylakosok egyesülete elnöke.

Segítői is voltak, mégpedig Nagy Angéla és Farkas Ilona személyében. Kovács Erzsébet kiemelte, nemcsak ezen, a számukra ünnepi napon, hanem a hétköznapokon is ápolják a jó kapcsolatot a magyarokkal és a más nemzetiségekhez tartozókkal. Eljárnak egymás rendezvényeire, ők most a roma gasztronómia jellegzetes ételeit és ízvilágát mutatták be.

– A roma ételek elkészítését nem köti szigorú recept – magyarázta az elnökasszony. – Általában egyéni ízlés szerint főz mindenki, a fűszereket nem sajnáljuk a főztünkből, de így van ez a magyar paraszti ételeknél is. Ahogy mondják, csípős a cigányasszony nyelve, miként a főztje is.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Fotó: Lehoczky Péter
[/caption]

Kovács Erzsébetet megkérdeztük, hogy miért hiányzott az idei étlapról a lecsós kakaspörkölt. Talán nem akart versenyezni Bangó Margittal?

– Korábban sokan megállították az utcán, hogy tudok-e olyan lecsós kakaspörköltet főzni, mint amilyet produkált Bangó Margit egykoron egy tévés főzőműsorban – nevette el magát Kovács Erzsébet. – Mivel már 26. alkalommal rendeztük meg a roma gasztronómiai napot, az állandóság mellett tartottuk magunkat a változatossághoz is. Vagyis többször volt már lecsós kakaspörkölt, és minden bizonnyal lesz is még, de idén a házi, tépett tésztás ételekre helyeztük a hangsúlyt. A fogyasztás azt bizonyítja, hogy jól döntöttünk. Ennek a tépett tésztának a receptjét nagyanyáinktól tanultuk, és igyekszünk átadni a következő generációnak is. Mert azt tudjuk mi, asszonyok – nemzetiségtől függetlenül –, hogy a férfiember megfogható a gyomrán keresztül is.

A férfiak inkább bográcsban főznek
Nagy Angéla két kavarás közepette elmondta, a romák odafigyelnek, hogy csak jó alapanyagból főzzenek mutatós, de ami még ennél is fontosabb, finom étkeket, a mirelitet nem fogyasztják. A nagy kedvenc még a most felsorakoztatott ételek mellett a paradicsomos, káposztás tyúk, ennek a húsvéti asztalon is ott a helye. Szinte minden ételbe tesznek erős paprikát, és odarakják étkezéskor az asztalra is.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Fotó: Lehoczky Péter
[/caption]

És hogy mi például egy roma lagzi menüje? Nagy Angéla elmondta, a tyúkhúsleves nem hiányozhat, aztán általában birka- vagy marhapörköltet és sülteket tálalnak fel, de sok helyen ökröt is sütnek. Felmerülhet, hogy a roma férfiak mikor állnak a tűzhely mellé. Kovács Erzsébet szerint csak végszükség esetén. A bogrács az más, abban szívesebben főznek.

Néhány kulissza-, jobban mondva konyhatitkot is elárultak: a roma töltött káposztába (pherdé sakh) tesznek sült szalonnát, füstölt húst is. A káposzta a legtöbb cigányos ételben szerepel, és nemcsak húsvétkor, hanem karácsonykor is kerül paradicsomos, káposztás tyúk az ünnepi asztalra.