Bledi stratégiai fórum

2023.08.29. 13:02

Szijjártó Péter: észszerű reformokra van szükség az EU-ban (videó)

Észszerű reformokra van szükség az Európai Unióban, a bővítést fő prioritásként kell kezelni, s a nyugat-balkáni államokat minél előbb fel kell venni, ez ugyanis jelentősen megerősítené a közösséget – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Szlovéniában, írja az MTI.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Attila

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bledi Stratégiai Fórum panelbeszélgetésén kijelentette, hogy

az EU napjainkban nincs jó formában, az utóbbi évek folyamán sokat gyengült a biztonság, a gazdaság és az energiaellátás garantálásának területén is.

Leszögezte: ez a helyzet nem a semmiből állt elő, hanem különböző, elhibázott vagy elmaradt döntések nyomán jött létre.

A biztonság kapcsán arról számolt be, hogy az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában különösen súlyosak a negatív következmények, ráadásul magyarok is halnak meg a harcokban.

Kiemelte, hogy az EU külügyi tanácsa a távoli fegyveres konfliktusok esetében általában béketárgyalást sürget a szembenálló felek között, azonban most, amikor a kontinensen dúl háború, sajnos nem ezt az álláspontot képviseli a blokk annak ellenére sem, hogy immár másfél éve nem sikerült közelebb kerülni a békéhez.

Ha valaki kiáll az azonnali tűzszünet és béketárgyalások mellett, akkor rögtön elítélik, és orosz kémnek, a Kreml propagandistájának, Putyin barátjának bélyegzik

– fogalmazott.

Szijjártó Péter ezután hangsúlyozta, hogy 2010-ben az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből még 22 százalék volt, míg Kínáé 9 százalék, de mára fordult a helyzet és Kínáé 18, az EU-é pedig 17 százalék.

Hibásnak nevezte az európai–kínai gazdasági kötelékek egyesek által kívánatosnak tartott elvágását, az úgynevezett kockázatmentesítést. „Úgy gondolom, hogy a valódi kockázat maga a kockázatmentesítés. Ugyanis nem az jelent kockázatot, ha együttműködünk egy gyorsan felemelkedő gazdasággal, hanem az, ha elvágjuk magunkat attól” – közölte.

Hozzátette, hogy a Kínával folytatott erős gazdasági együttműködés nagyban hozzájárulhat az EU gazdasági növekedéséhez.

A miniszter az energiabiztonságra kitérve figyelmeztetett, hogy az ellátásra nem dogmatikus, ideológiai vagy politikai, hanem tisztán fizikai kérdésként kell tekinteni.

Közölte, mindhárom felsorolt szempontból fontos az EU bővítésének felgyorsítása. „Tegnap 2030-at hallottunk. Rendben, de miért nem holnap? Mi tart vissza bennünket attól, hogy azt mondjuk, most kell felvenni minden nyugat-balkáni tagjelöltet az EU-ba ahelyett, hogy várnánk 2030-ig?” – tette fel a kérdést.

A Nyugat-Balkánnal nagyobbak, erősebbek lennénk. Nagyobb tér lenne a gazdasági együttműködésre. Az energiabiztonság perspektívájából nézve ma ez a legfontosabb tranzitútvonal, ráadásul a bővítéssel indokolatlanná válna a más szereplők szándékaival kapcsolatos sírás

– mondta.

„A reformoknak észszerűségen, józan észen kell alapulnia, a bővítésnek a napirend elején kell lennie, és olyan gyorsan kell lezajlania, amennyire csak lehetséges” – összegzett.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy jelenleg az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva, ezért sem tűr halasztást az előrelépés a csatlakozási eljárásban.

A miniszter bírálta és szégyenteljesnek nevezte azt is, hogy Bulgária és Románia még mindig nem léphetett be a schengeni övezetbe.

Charles Michel: az EU-nak és a Nyugat-Balkánnak 2030-ig készen kell állnia a bővítésre

Az Európai Uniónak (EU) és a Nyugat-Balkánnak 2030-ra készen kell állnia az unió kibővítésére – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon tartott nyitóbeszédében, hozzátéve, hogy nemcsak a leendő tagállamoknak, hanem az EU-nak is át kell esnie reformokon.

 

„Ahhoz, hogy az EU erősebb és biztonságosabb legyen, meg kell erősítenünk kötelékeinket, és ily módon erősebbé kell válnunk, itt az ideje, hogy megbirkózzunk a bővítés kihívásával” – mondta az Európai Tanács elnöke.

 

Rámutatott: az EU következő – 2027 utáni – hosszú távú költségvetésének közös célokat kell tartalmaznia a régióval. „Ez, tudom, ambiciózus, de szükséges. Azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk” – fűzte hozzá.

 

Jelezte: az EU-tagországok vezetői a bővítésről az Európai Tanács következő ülésein fognak tárgyalni. „Állást foglalunk majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően Ukrajnával és Moldovával, és arra számítok, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia is újra napirendre kerül” – mondta.

 

A nyugat-balkáni országok előtt álló reformokról szólva kiemelte a jogállamiságot és az emberi jogokat.

 

Javasolta egyúttal, hogy az új tagállamok csatlakozási szerződésébe „bizalmi záradékot” illesszenek be, amely megakadályozza, hogy az EU-ba még be nem lépett országokat megoldatlan kérdések miatt blokkolják, és a csatlakozással kétoldalú konfliktusaikat az EU-ba „importálják”.

 

A megnyitót követő panelbeszélgetésen a nyugat-balkáni államok vezetők túl távolinak ítélték meg 2030-as célkitűzést, és a folyamat felgyorsítása mellett érveltek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában