2023.06.24. 12:48
Orbán Viktor: Tellér Gyula bajtárs, barát és mester (videó)
Tellér Gyula bajtárs, barát és mester, ami a gyászban megjelenik, azok „nem az önsajnálat könnyei, egyszerűen csak a nagy harcost hiányoljuk” - mondta Orbán Viktor szombaton az Óbudai temetőben a szociológus, műfordító, tanár, politikus temetésén mondott búcsúbeszédében.
Orbán Viktor miniszterelnök virágot helyez el Tellér Gyula Széchenyi-díjas szociológus ravatalánál az Óbudai temetőben 2023. június 24-én
Forrás: Benko Vivien Cher
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Nehéz szívvel állok itt, mint a hajós, aki hirtelen ráeszmél, kihunyt a csillag, amelyhez útját évtizedeken át igazította - kezdte beszédét a kormányfő, majd azt hangsúlyozta: sok milliónyi becsületes magyar nem tudja, micsoda erők küzdelmei, malomkövei között élik életüket, csak néhányan tudják, értik, mi miért történik velünk és hazánkkal.
„Tellér Gyula ide, ebbe a körbe, hozzánk, a harcosok klubjához tartozott, ezért volt a bajtársunk. A harc, amit vívunk, jó harc, és bár nem tudjuk, mikor lesz vége, mindennap örülhetünk megnyert csatáknak”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Kiemelte, a teljes élet azt jelenti: élni és szeretni az életet, szép és jó életre törekedni magunk és szeretteink számára, szorongás és aggodalom nélkül, önfeledten örülni, és meglepődni azon, hogy mások nem örülnek.
Ilyen lehet a teljes, a beteljesült élet, ilyen lehet, ha nem magyar vagy, ha azonban magyar vagy, más a helyzet. A szép, az örömteli és vidám élet nem azonos a teljes élettel. Valami hiányzik belőle, ami súlyt, komolyságot, valódi tétet ad - folytatta gondolatmenetét Orbán Viktor.
Aki magyarnak születik egy egyedi és különleges nemzethez tartozik, „olyan nyelven és észjárással kommunikál, olyan igazságok és törvények szerint rendezi be az életét, amelyek csak ránk jellemzőek”. Ha magyarnak születtél, akkor egy veszélyeztetett fajtához tartozol, amelyet annyian, annyiféle módon, és olyan hosszú időn keresztül akartak beszántani, hogy „már a puszta létünk is politikai állásfoglalás”
– mondta Orbán Viktor, megemlítve, „vagyunk még néhányan, akik értjük ezt, vagyunk, akik nemcsak értjük, de eszerint is igazítjuk az életünket, és harcolunk”.
Tellér Gyula nem tartozott azok közé, akiket a világ magyar módon való értése lenyom – jelentette ki Orbán Viktor.
„Ez volt a legnagyobb lecke, amit adott, a legnagyobb tudás, amit elleshettem, a legnagyobb titok, amit megosztott velem: érteni az élet súlyát, harcolni a magyarok igazáért, és közben látni és élvezni, hogy az élet szép” - mondta a miniszterelnök. Ide sorolta azt is, hogy „magunktól nem vonjuk meg az örömteli életet, az ellenfeleinknek pedig nem adjuk meg az örömöt, hogy sivár és rosszkedvű életet éljünk”.
Hálát fejezve ki mindazért, amit Tellér Gyula értük, a politikai közöségükért és a hazáért tett, felidézte:
Tellér Gyula volt az, aki 1994 után segített, hogy politikai oldaluk „szétroncsolt romhalmazából kiemelkedhessen a nemzeti nagykoalíció”, neki köszönhető, hogy 1998-ban megakaszthatták a „kommunista restaurációt”. Hozzátette: Tellér Gyula segített megakadályozni, hogy 2002 után „oldott kéveként hulljunk szét, mint az első keresztény nemzeti tábor 1994-ben”.
„Köszönjük, hogy segítettél, hogy nyolc éven át ne csak a revans, a mégoly édes bosszú vezessen, hanem intellektuálisan és programszerűen fölkészüljünk a győzelem után ránk váró próbatételekre. Köszönjük neked, hogy tervrajzot adtál a kezünkbe, hogyan bontsuk alkatrészeire a 2010-ig működő rendszert, ahogy te mondtad, a rendszerváltás rendszerét” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: Tellér Gyula mindig kendőzetlenül figyelmeztetett a nemzeti érdekre és annak képviseletére, „mert másképpen a morális züllés megállíthatatlan, és mi a magyar társadalom morális újrafelszereléséért is felelősséggel tartozunk”.
„Az emléked és a példád segítsen bennünket, hogy ne essünk önsajnálatba” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, „ha így lenne, hogyan folytathatnánk a harcot, s ha nem folytathatnánk, hogyan maradhatnának méltók a barátságodra és az emlékedhez”.
„Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent”
A gyászszertartást Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke és Osztie Zoltán katolikus plébános tartotta.
Beszédében a Máté evangéliumából idéző Balog Zoltán azt hangsúlyozta, hogy boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. A püspök kiemelte, hogy a tiszta szív elsősorban nem erkölcsi kategória, még csak nem is érzelmi. A keresztény kultúra ősforrásában, a Bibliában a szív, a tiszta szív az élet egységét jelenti, amikor az érzelem, az értelem, az akarat együtt vannak, és így egy egész lehet az életünk - fogalmazott. Ezért lehet Tellér Gyula búcsúzó igéje a család által választott jézusi mondat, hogy boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent - mondta.
Tellér Gyula két lábbal állt világban, a magyar világban, még akkor is, ha alapvetően gondolataiban élt, azokban létezett, de tudását, tiszta szívét, érzelmeinek, értelmének és akaratának egységét a közjó szolgálatába állította
- emelte ki Balog Zoltán.
Fáy Zoltán, az elhunyt unokaöccse, aki a család nevében búcsúzott, felhívta a figyelmet, hogy Tellér Gyula a számára fontos versek közül a legfontosabbként tartotta számon Ady Endre Párizsban járt az ősz című alkotását.
Az elhunyt gyermekkorából felelevenítette, hogy a Tellér és a Fáy család nőtagjai 1944-ben a gyermekekkel együtt elmenekültek Budapestről. Az átélők elbeszélése szerint egy nagyon furcsa, félig megkímélt világ lehetett ez a háborús időszak - idézte fel. A család gyermekei és azok baráti társasága Narniaként élhették meg a hétköznapokat, az ostrom alatt valamiféle pokoli és paradicsomi állapot alakult ki egyszerre, amit életük végéig meséltek - emelte ki Fáy Zoltán.
Beszéde végén Ady verséhez visszakanyarodva azt mondta, hogy az ősz valószínűleg már 1944. nyarán is beszökött, „most viszont itt van, kánikulában, halk lombok alatt”.
A gyászolók között megjelent Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Stumpf István volt miniszter, alkotmánybíró, Hoppál Péter kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztos és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő is.
Tellér Gyula életútja
Tellér Gyula 1934. július 20-án született Budapesten. 1955-ben szerzett diplomát az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakán. Előbb vidéken, majd Budapesten tanított. 1966 és 1994 között a Szövetkezeti Kutató Intézetben dolgozott, 1985-től 1990-ig a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szövetkezetelméleti albizottságának titkári teendőit látta el.
1988-ban egyik alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd 1988-ban a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). Az SZDSZ országos listájáról szerzett képviselői mandátumot (1990-1994). 1991-től az országos tanácsnak is tagja volt, de 1994-ben kilépett a pártból.
1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaságának egyik alapítója, 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja volt. 1996 és 1998 között a Magyar Televízió (MTV) Közalapítvány kuratóriumának fideszes elnökségi tagja volt. 2006 és 2010 között a Fidesz országgyűlési képviselőjeként kapott mandátumot.
1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályát vezette. 1999-től a XX. Századi Intézet tudományos igazgatója, 2010 óta Orbán Viktor kormányfő tanácsadója volt, 2022-től miniszterelnöki megbízottként szaktanácsadó a kormánypolitika társadalomelméleti hátterével, valamint a hazai és nemzetközi politikai folyamatok történeti és aktuálpolitikai vetületével kapcsolatos kérdéskörökben.
Műfordítói tevékenységéért - többek között Poe, Mallarmé és Le Clézio műveit ültette át magyarra - 1980-ban Wessely László-díjat, 1985-ben József Attila-díjat kapott. Szerteágazó tudományos és irodalmi munkásságát 2015-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.