Erdős Norbert: másfél év múlva lehetnek jogszabályok a mézjelentés alapján

Az Európai Parlament jelentős többséggel – 560 igen szavazattal, 27 ellenében, és 28 tartózkodással – fogadta el az úgynevezett uniós mézjelentést – jelentette be kedden Erdős Norbert Békéscsabán.

A politikus elmondta, a magyar méz 75 százaléka a külpiacokra, főként az Európai Uniós piacokra kerül. Az EU jelenleg mézbehozatalra szorul, és csaknem 100 ezer tonna kínai méz érkezik az unióba. – Az EU-n kívülről érkező méz 20 százaléka pedig hamisított méz – hivatkozott statisztikai adatokra a képviselő.

Erdős Norbert úgy nyilatkozott, a jelentés egyik legfontosabb eredménye, hogy a nektáros üvegeken megjelölnék a méz származását. Azt, hogy mely országban, milyen arányban termelték az adott mézet. Ezenfelül a méhész ágazat támogatására biztosított összeget is emelni szeretnék: a mostani évi 36 millióról 50 millió euróra. Kiemelte, a méhekre káros neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szereket a jelentés betiltaná. Megjegyezte, a szakemberek már megtalálták az ezt helyettesítő anyagot.

A politikus azt is elmondta, hogy két évvel ezelőtt méhész és kormányzati együttműködés eredményeképp a magyar polcokról már kitiltották a kínai mézet, így hazánkban már nem találkozhatunk olyan mézzel, amelynek származása nem ismert.

A politikus újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az EP-ben elfogadott jelentést követően várhatóan másfél év múlva születhetnek jogszabályok. Hozzátette, az agrár és vidékfejlesztési uniós biztos figyelmét rendszeresen és folyamatosan fenntartja a jelentéssel kapcsolatban, és a tagállamok szakminiszterei is felvethetik ezt. Így gyakorolva nyomást a döntéshozókra, és a jelentést követő további folyamatokra.

Biomézzel a nagyobb árbevételért

A tájékoztatón elhangzott, a német mézfogyasztás két és fél kilogrammjával szemben a magyar átlagfogyasztás nem éri el az egy kilogrammot sem. Herczeg Tamás városi tanácsnok, a rendezvény házigazdája megjegyezte, miközben az EU mézbehozatalra szorul, Magyarország a harmadik legnagyobb méztermelő az unióban. Árgyelán János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szaktanácsadója elmondta, ha a jelentésben megfogalmazott célok teljesülnének, az jelentősen megtisztítaná a piacot. Várhatóan kiszorulnának az EU-ból az olcsó, hamisított mézek, így a valódi méhészek magasabb árat kapnának a termékükért. A szakember megjegyezte, megyénkben több mint ezer méhészet található. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke a bioméhészkedést jelölte meg, mint amivel jelentősen nagyobb jövedelmet érhetnének el a méhészek. Elmondta, a biomézzel csaknem duplázni lehet az árbevételt. Békés megyében majd’ húszan méhészkednek így. Erre egyébként jellemzően 1-2 év alatt tudnak áttérni a méhészek.