Közélet

2016.02.07. 19:12

A kolbásztól a pálinkáig

Harmadszor rendeztek városi disznótort szombaton Szeghalmon, amit idén először egészítettek ki kolbászgyúró- és kolbásztöltőversennyel, valamint pálinkamustrával. A kolbászkészítésbe Macsári József polgármester mellett Gajda Róbert megyei kormánymegbízott és Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke is beszállt.

Licska Balázs

Már szombat reggel igazi disznótoros hangulat uralkodott a városi sportcsarnok környékén, sokan ott reggeliztek egy kupica pálinka kíséretében. A hatalmas üstökben készültek a hagyományos disznótoros étkek, így a hagymás vér, az orjaleves, a toros káposzta, végezetül pedig a hurka és a kolbász. Az illatok terjengtek, a finomabbnál finomabb étkek fogytak rendesen, dr. Pénzely Erika jegyző nem győzte osztogatni a tányérokat és a kenyeret.

– Idén is két, egyenként kétszáz kilogrammos hízót vágtunk le, majd dolgoztunk fel teljesen – mondta Macsári József, Szeghalom polgármestere. Hozzátette, az étkeket adományként értékesítik a hagyományoknak megfelelően. A korábbi években is jótékony célokat szolgált a befolyt összeg, idén sincs ez másként: ezúttal a várandós kismamákat segítik. Lapunk megtudta, hogy Szeghalmon 47-en vannak áldott állapotban, ők vásárlási utalványt kapnak, amiből egészséges ételeket vehetnek – hogy várandósan is egészséges életmódot folytathassanak.

Amíg a városi sportcsarnok parkolóiban már remek volt a hangulat, és a hangfalakból dübörögtek a nóták, az arénában készülődtek a csapatok. Először rendeztek a disznótor keretében kolbásztöltő- és kolbászgyúróversenyt, amire hét csapat nevezett – igazán hangzatos neveket választottak maguknak. Azonban nemcsak ennyivel készültek a nagy megmérettetésre, hanem az asztalokat is ellepték mindenféle csodával, díszítéssel.

Az egyletek „alkotását” természetesen szakértőkből álló zsűri bírálta el. Nagy Lászlóné mesterszakács elmondta, hogy az íz és az állag a meghatározó abban a tekintetben, hogy mitől jó egy kolbász, no meg a fűszerezés, amitől egyedi lesz a végtermék. Ezért ő is ezekre összpontosított a leginkább, amikor osztogatta a pontokat, ugyanakkor számított a higiénia is, azaz, hogy mennyire tartanak az asztalon tisztaságot és rendet a csapatok.

Miközben a csapatok megkapták az egyenként tizenkét kilogramm húst, amivel dolgoztak, Macsári József polgármester Gajda Róbert megyei kormánymegbízott és Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnökének a társaságában szintén belekóstolt a kolbászkészítésbe. Azt már Elek Gyula – aki végig szakmai szempontból irányította a munkafolyamatokat – mondta el lapunknak, hogy összesen száz kilogramm húsból készítették a kolbászt.

– A sárréti vidékeken is só, bors, kömény és paprika kerül a kolbászba, itt azonban nem használnak annyi paprikát, mint például Békéscsabán vagy Gyulán – mesélt a különbségről. Hozzátette, pontosan ezért a sárréti, szeghalmi színe nem lesz olyan piros, mint a csabai vagy gyulai kolbászé.

A disznótor természetesen nem telhet el pálinka nélkül. A városi sportcsarnokban pálinkamustrát is rendeztek, ezt is első alkalommal. A versenyre összesen több mint félszáz párlatot neveztek be, azokat kóstolta végig a szakértőkből álló zsűri, de több előadás is elhangzott a hungarikum témakörében, például annak készítéséről.

Közben a dévaványai Hagyományőrző Nők Egyesületének tagjai készítették a disznótorokkor szintén elengedhetetlen süteményeket. Varga Istvánné elnök elmondta: a krumplis és a tepertős pogácsa, a szilvalekváros kifli, illetve a tradicionális ványai kürtős kalács illatát érezhették azok, akik a városi sportcsarnok bejárata felé vették az irányt – szombaton alig volt olyan szeghalmi, aki ne tett volna így.


Fontos a hagyományok ápolása, az értékek őrzése
Zalai Mihály, a megyei közgyűlés elnöke a kolbászkészítő-verseny megnyitásakor kiemelte, hogy a Sárréten, így Szeghalmon fontos a hagyományok ápolása, és hogy a gasztronómia is a tradíciók közé tartozik. Hozzátette, az értékek őrzése a megyei önkormányzat számára is fontos, hiszen azok nemcsak a múltat, a gyökereket, hanem a jövőt is jelentik. Hangsúlyozta, gazdasági fejlődést is eredményezhet a hagyományok ápolása.

– Nagy hagyománya van farsang táján a disznóvágásnak és az ahhoz kapcsolódó eseményeknek, és ezek Békés megyében még inkább nagy hangsúlyt kapnak – mondta Gajda Róbert. A megyei kormánymegbízott kiemelte, hogy ezt tapasztalhatta meg Szeghalmon is. Gratulált ahhoz, hogy egy olyan sikeres rendezvényt valósítottak meg a Sárréten, mellyel a középpontba állították a kolbászt és a pálinkát, a két hungarikumot.

Címkék#szeghalom

Ezek is érdekelhetik