Közélet

2015.11.19. 09:40

Könyvtáros flashmob a rendelők várótermeiben

Diafilmes flashmobot rendezett a Békés Megyei Gyermekkönyvtár két munkatársa, Mecseki Éva és Kiss Ildikó szerdán tizenegy békéscsabai házi gyermekorvosi rendelő várótermében. A két könyvtáros szakember nagy sikert aratva mesélt a gyerekeknek városszerte.

Papp Gábor

A Békés Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára idén több programmal emlékezett meg Semmelweis Ignácról, hiszen 150 éve hunyt el „az anyák megmentője” — nyilatkozott lapunknak az előzményekről Mecseki Éva és Kiss Ildikó.

A könyvtárosok ezzel párhuzamosan, az emlékév zárását megelőző hónapban, rendhagyó helyszíneken diafilmvetítéssel lepték meg a gyerekeket. Ennek előzményei a tavalyi évig nyúlnak vissza: 2014-ben a Magyar Diafilmgyártó Vállalat alapításának 60. évfordulóját vetítésekkel és kiállítással ünnepelték. A rendezvények olyan nagy sikerrel zajlottak országszerte, hogy idén a novembert a diafilm hónapjának választották.

A két szakember pedig ennek apropóján szerette volna felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a diafilmvetítés milyen nagyszerű élményt jelent, és ezzel arra is biztatták a családokat, hogy — ha tehetik — elevenítsék fel otthon is az egykor oly’ népszerű közös programot. Gondoltak azokra is, akiknek nincs diafilmvetítőjük, így a gyermekkönyvtárban novemberben minden kedden délután 16 és 18 óra között várták, illetve még a jövő héten várják a szülőket és a gyerekeket a vetítésre. Persze, nemcsak a könyvtárosok, hanem a szülők is mesélhettek csemetéiknek, sőt, maguk is, a gyerekek is felolvashatták a népszerű történeteket. A könyvtári Meseszombatok ugyancsak lehetőséget nyújtanak minderre. Érdekes, hogy a diafilmvetítés kifejezetten ösztönzőleg hat a gyermekek olvasási kedvére, sokan az eredeti könyvet is kikölcsönözték a „mozizás” után.

A Semmelweis-év és a diafilm hónapjának összekapcsolásaként pedig megszületett a flashmob ötlete, amelynek részeként szerdán 11 helyszínen, házi gyermekorvosi rendelők várótermeiben meséltek a gyermekkönyvtárosok a kis betegeknek.

— Az orvosok nagyon kedvezően, egy emberként álltak az ötlet mellé, és a gyerekek, illetve a szüleik is nagyon jól fogadták a kezdeményezést — osztotta meg tapasztalatait a két szakember.

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a Doktor Maszat, a Bogyó és Babóca, a Mazsola, a Sün Balázs, a Harcsabajusz kapitány kalandjai és a magyar népmesék a legnépszerűbbek a filmnézők körében.

A gyermekkönyvtár tervez folytatást is, hiszen a közelgő ünnepekről is rengeteg diafilm szól. Örömmel fogadják, ha valakinek a birtokában olyan diafilm van, amit esetleg nem használ, és szívesen felajánlana a könyvtárnak, hiszen ez is segítené az olvasás népszerűsítését a legkisebbek körében.

A diavetítésről dióhéjban

A vetítés, a falon megjelenő árnyképek szemlélése nem új találmány, a kínaiak és a keleti népek már évezredekkel ezelőtt szórakoztatták egymást árnyjátékokkal, árnyakat vetítő tárgyakkal.

A legelső európai optikai megfigyeléseket, melyek már a vetített képet előlegezték meg, Roger Bacon (1210–1293) végezte el egy tükörrel, amikor kísérletként árnyékot vetített szobája falára.

A vetítés alapja a fénysugarak egyenes vonalú terjedése, ennek képformáló hatását Leonardo da Vinci (1452–1519) alkalmazta sötétkamrájánál, a camera obscuránál.

A diavetítésben a forradalmi változást az 1930-as évek hozták meg. Ekkor kezdték sorozatban gyártani az első kisfilmes fényképezőgépeket. Az ősi Leicát 1914-ben alkotta meg Oscar Barmack. Ez a szerkezet már cellulóz filmmel működött a mozifilmtechnikából átvett 35 mm széles, két oldalán perforált szalaggal, melynek szabadalmaztatója Edison volt.

A hazai kereskedelemben az 1940-es évek elején jelentek meg a sorozatban készült első tekercsfilm-diavetítők. Az 1950-es évek elején a filmdiapozitívok végleg kiszorították az üveglemezeket.

A lángmentes film bevezetése tette lehetővé az 1953-54-es évtől a Lemezárugyár mesevetítőjének (avagy a kis „púpos”) megjelenését. Ez a kis családi vetítőgép az 1980-as évek elejéig kereskedelmi forgalomban volt, de ezt követően a gyártósort sajnos megsemmisítették.

A kis „púpos” gyártásának megszüntetésével a diavetítő-ellátás folyamatos problémákba ütközött. Mára megoldódni látszik a helyzet: egy kft. saját szerszámot készíttetett, és maga gyártat diavetítőt (Kínában). Ezzel a mai esztétikai és minőségi igényeket is kielégítő készülékkel a hazai diavetítő-ellátás újra biztosított.

(Forrás: Diafilm.hu)

A legelső európai optikai megfigyeléseket, melyek már a vetített képet előlegezték meg, Roger Bacon (1210–1293) végezte el egy tükörrel, amikor kísérletként árnyékot vetített szobája falára.

A vetítés alapja a fénysugarak egyenes vonalú terjedése, ennek képformáló hatását Leonardo da Vinci (1452–1519) alkalmazta sötétkamrájánál, a camera obscuránál.

A diavetítésben a forradalmi változást az 1930-as évek hozták meg. Ekkor kezdték sorozatban gyártani az első kisfilmes fényképezőgépeket. Az ősi Leicát 1914-ben alkotta meg Oscar Barmack. Ez a szerkezet már cellulóz filmmel működött a mozifilmtechnikából átvett 35 mm széles, két oldalán perforált szalaggal, melynek szabadalmaztatója Edison volt.

A hazai kereskedelemben az 1940-es évek elején jelentek meg a sorozatban készült első tekercsfilm-diavetítők. Az 1950-es évek elején a filmdiapozitívok végleg kiszorították az üveglemezeket.

A lángmentes film bevezetése tette lehetővé az 1953-54-es évtől a Lemezárugyár mesevetítőjének (avagy a kis „púpos”) megjelenését. Ez a kis családi vetítőgép az 1980-as évek elejéig kereskedelmi forgalomban volt, de ezt követően a gyártósort sajnos megsemmisítették.

A kis „púpos” gyártásának megszüntetésével a diavetítő-ellátás folyamatos problémákba ütközött. Mára megoldódni látszik a helyzet: egy kft. saját szerszámot készíttetett, és maga gyártat diavetítőt (Kínában). Ezzel a mai esztétikai és minőségi igényeket is kielégítő készülékkel a hazai diavetítő-ellátás újra biztosított.

(Forrás: Diafilm.hu) -->

Ezek is érdekelhetik