A kitelepítetésekre emlékeztek több településen

— Hol születtünk embernek az a haza, A széles e világon lehet szép otthona feledni a szülőföldet? Nem lehet! — idézte Bordács Ilona versét a békéscsabai városházán, a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából tartott péntek délutáni megemlékezésen Kiss Tibor.

A város alpolgármestere beszédében felelevenítette a felvidéki magyarságot ért hányattatásokat, a kitelepítések mai napig fájó emlékét. Mint elmondta, az emberiség elleni bűntett tényállását megvalósító Benes-dekrétumok miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő embereket megfosztották házuktól, földjüktől, vagyonuktól, gyakorlatilag az életüktől.
S bár hívta őket a szülőföldjük, nyolc évig nem engedték, hogy meglátogassák szeretteiket, rokonaik, nagyszüleik temetésére sem térhettek vissza a kegyetlen csehszlovák rezsim miatt.

— Ezeknek az embereknek a szülőföldön kapott hit adott erőt a túléléshez — fogalmazott Kiss Tibor. — A kitelepítettek szorgalmukkal, tudásukkal helyt álltak. Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a városháza árkádsorán található emléktáblánál.
<hirdetesy
Ünnepi ülését tartotta pénteken a csabacsűdi képviselő-testület. A felvidéki kitelepítettek napjának tiszteletére Csata községgel írtak alá testvértelepülési megállapodást, majd emléktáblát avattak a községháza előtt. Molnár József polgármester fogadta Varga János csatai polgármestert, a civilekből, képviselőkből álló delegációt.

— A kapcsolatot 2012 nyarán vettük fel. A kitelepített családok leszármazottai máig tartják a rokoni, baráti kapcsolatokat, úgy éreztük, ezt hivatalossá is tehetjük, kiszélesíthetjük. Még a folyamat elején járunk - nyilatkozta Csabacsűd polgármestere, leszögezve, ez az első testvértelepülésük.