Holokauszt 80: helytörténeti sétát rendeztek Békéscsabán - videóval

A Holokauszt 80 emlékév nyitóeseménye is volt a helytörténeti séta, de az emlékév apropóján több programmal is készül a Békéscsabai Zsidó Hitközség, például kihelyezett történelemórákat tartanak majd gimnazistáknak a zsinagógában – ismertette Lukácsné Moskovitz Tamara. 

Elmondta: a 19. század elején telepedtek le a településen a zsidók, hogy pontosan mikor, nem tudni, de a legrégebbi sír 1821-es; illetve a koleradombnál is felfedezhetők izraelita nevek. A zsidóságnak nagy szerepe volt Csaba gazdasági életének fellendítésében. A holokausztig 2400 zsidó élt a városban, azaz a békéscsabaiak több mint 10 százalékát ők adták. Két hitközségbe tömörültek, a neológba és az ortodoxba, és mindkét irányzat rendelkezett saját zsinagógával a Luther utcában, de iskoláik, egyesületeik ugyancsak voltak.

Emlékfalat építettek a zsinagóga köré

A mostani, Széchenyi-ligetben található zsinagógát 2004-ben építették és 2008-ban avatták fel, itthon a legújabbnak számít. A mellette lévő temető 10 ezer négyzetméteres, több mint háromezer sír lelhető fel benne: többek között itt nyugszik a nyomdaalapító Tevan Adolf, az első békéscsabai rabbi, Hirschfeld József – aki 39 éven át szolgált a településen, megbecsült ember volt –, valamint a Vésztőn született költő, Láng Ida. A sírokra azért tesznek kavicsot, mert a zsidók egykor a pusztában vándoroltak, és elhunytakat kővel fedték le, részben praktikus okokból.

Hozzátette: Békéscsabán 2016-ig nem emeltek emlékművet a holokauszt áldozatainak emlékére. Ekkor építették fel a zsinagógát körülölelő emlékfalat, összefogással. Az első ütem keretében csaknem 3 ezer név került fel rá – békéscsabaiak, illetve környékbeliek –, de immár 4500 név olvasható, azaz az összes Békés vármegyei áldozat neve szerepel rajta.

Békéscsabai kisfiú lett a gyermekáldozatok jelképe

Arra, hogy a zsidók mennyire fontos szerepet töltöttek be a település életében, az István malom az egyik példa. Az 1851-ben épült malmot 1872-ben vásárolta meg a Rosenthal család, aki azt később jelentősen fejlesztette, a malom az országban az egyik legnagyobbá vált. 1914-ben 320 ezer mázsa búzalisztet őröltek itt, és vitték nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchián belül, hanem külföldre is.

A helytörténeti séta résztvevői megálltak a Szent István tér 9. szám előtt. Itt élt Neumann Gábor Mihály, aki négyévesen vesztette életét, és a holokauszt gyermekáldozatainak jelképévé, egyik legismertebb arcává vált a világon. A városházánál pedig megemlítették, hogy az árkádsoron van egy emléktábla azok tiszteletére, akik a holokauszt idején zsidó családokat mentettek, bújtattak.

Aggok házát is működtettek a városban

Az Andrássy úti Ibsen Háznál ismertették, hogy az épületben az 1800-as évek végén könyvkereskedés működött, majd nyomdát is indítottak, és 1903-ban itt kezdte meg működését Tevan Adolf révén a Tevan nyomda, amely országos hírűvé a fia, Tevan Andor révén vált. Andor a holokauszt idején elvesztette családtagjait, de ő visszatért, a nyomdát azonban államosították.

Az Irányi utca 2. szám alatt szintén található egy emléktábla. Ezzel tisztelegtek Lőcsei (Lerner) Pál emléke előtt, aki 1922-ben született Békéscsabán. Az Aranytoll-díjas újságíró és szociológus 56-os hős is volt, így a Kádár-rendszer idején kegyvesztetté vált, 57-ben letartóztatták, a börtönből pedig csak 1962-ben szabadult, de azt követően is, 1988-ig jogfosztottként élt.

A Csaba utca 3. szám alatt működtette annak idején a neológ hitközség az aggok házát, az épület jelenleg irodaházként szolgál. Békéscsabai zsidók adományaiból épült, Tevan Rezső tervezte és kivitelezte. Bár 25 ellátottra tervezték, volt időszak, hogy 45 idősről is gondoskodtak itt. A második világháborút követően ugyancsak idősek otthonaként szolgált, előnyben részesítették a zsidókat.

Két zsinagóga állt egymással szemben

A Luther utcában két zsinagóga is állt, egymással szemben. Az ortodox volt a Kinizsi, a neológ a Lázár utcai sarkon. Az ortodoxot teljesen átalakították, tehát elvesztette jellegét: az épület a felirat szerint jelenleg kiadó. A neológnál, amelyet 1893-ban építettek, visszabontották a két tornyát, illetve körbeburkolták. Itt most bútorbolt működik. Az eredeti tartóoszlopok mind a mai nap megvannak.

Házak jelentették a gettót

Lukácsné Moskovitz Tamara elmondta, hogy a gettórendelet után úgynevezett zsidó házak voltak Békéscsabán. Mivel a városnak nem volt olyan üres területe, ahova áttelepíthették volna a zsidó családokat, kimondott gettó nem volt, 18 utcában jelöltek ki 90 házat erre a célra. Ezek jellemzően az Andrássy és a Luther utcák közötti területen, ezen utcák környékén voltak. A 90 házba 770 zsidó családot költöztettek, ami 2200 embert jelentett. Az ablakokat fehérre meszelték, az épületekre kiírták, hogy zsidó ház.

A területet őrizték, és akiket kiválasztottak, elvitték a Trefort utcai Deutsch-házba, ahol kínozták őket. Ebben az időszakban öten vesztették életüket. A zsidók egyébként ekkoriban elmehettek bevásárolni, dolgozni. Viszont egy hónap után, 1944. június 10. és 16. között a dohánybeváltó épületeibe vitték a családokat, ahonnan egyenes út vezetett számukra a marhavagonokig.

A résztvevők megálltak a Knézich utcában, ahol egy imaház működött, illetve itt volt a mikve, a rituális fürdő is. A Luther és Gyóni Géza utcák sarkán egy botlatókőbe botlottak az érdeklődők, Békéscsabán 16 ilyen lelhető fel: itthon pedig mintegy ötszáz, míg Európa-szerte 42 ezer található. Egy német művész találta ki, hogy ilyen módon, járdába süllyesztett réztáblával állítsanak emléket azok számára, akik nem tértek vissza. Az itteni réztáblán Hirsch Jánosné neve olvasható, a Békéscsaba–Auschwitz-Birkenau retúr című könyvet is megíró Hirsh Gábor édesanyjáé. 

A dohánybeváltó után jött Auschwitz

A Kazinczy utcában, a tűzoltósággal szemben a járdába süllyesztve található egy emléktábla, amelyet a holokauszt 60. évfordulójára készítettek. Idáig tartott a dohánybeváltó, amelynek területén nyolc, egymással párhuzamos, egyenként 42x15 méteres, kétszintes, egyterű épület állt. Ide zsúfoltak be összesen 4 ezer embert.

Az egykori dohánybeváltó területén található egy másik alkotás is: a Kazinczy és Őr utcák sarkán 1985-ben helyezték ki a Memento című alkotást az áldozatok emlékére. A mű a keresztre feszített Jézust jeleníti meg, ugyanakkor széttört formában, ezzel utalva arra, hogy elvesztek a holokauszt idején a keresztény eszmék. 

A vasútállomáson 2004-ben emeltek táblát a holokauszt áldozatainak emlékére, ugyanakkor nem ott vagonírozták be őket 1944. június 26-án, hanem a dohánybeváltó területén, mivel oda is vezetett egy vasútvonal. A méltóságuktól teljesen megfosztott áldozatok a Debrecen–Kassa útvonalon keresztül június 29-én érkeztek meg Auschwitzba, ahol rögtön szétválogatták őket. A békéscsabaiak közül 250-300 embert találtak munkaképesnek, a többieket pedig, így a nőket és a gyermekeket azonnal gázkamrába küldték.