Átvették Lőkösháza megmentőjének szobrát, júniusban avatják

Szűcsné Gergely Györgyi polgármester megköszönte dr. Demeter Lászlónak, Szarvas egykori polgármesterének, a Szarvasi Krónika Alapítvány kuratóriumi elnökének, a Gávai Gaál família leszármazottjának a község számára tett, nagylelkű felajánlását. Ugyancsak megköszönte Corvus-Kora Róbert lőkösházi képzőművész felajánlását, ő készíti a szobor talapzatát. A polgármester külön köszönetet mondott Kiss Istvánnak a példaértékű helytörténeti elkötelezettségéért.

Gávai Gaál Jenőnek köszönhető, hogy Elek, Lőkösháza, Geszt, Ártánd és Biharkeresztes nem került 1922-ben a román államhoz. A gerendási születésű, Lőkösházán földbirtokkal rendelkező polihisztor és politikus Békéscsabán tanult, Szarvasról, Tessedik Sámuelről három könyvet is írt. Közgazdász, jogi és államtudományi doktor, miniszteri tanácsos, műegyetemi tanár is volt. Beszélt németül, angolul, románul, spanyolul, franciául és oroszul. A trianoni tárgyalódelegáció tagjainak mindegyikével anyanyelvén tudott tárgyalni, csak a japán számított kivételnek.

Gávai Gaál a bizottság „részünkre való kedvezőbb hangolása érdekében” akciót indított. Sorra járta a missziókat, két éven át tárgyalt és bizonyította, hogy amit kér, azt jogosan teszi, mert magyarlakta területekről van szó. Gaál Jenő minden felmerülhető ellenvetésre felkészült. Olyan emlékiratokat, adatgyűjteményeket és térképeket bocsátott a delegáció rendelkezésére, melyek minden ellenséges, hazug adatot megcáfoltak. Végül 1922. augusztus 28-án Budapesten a javunkra történt a megfellebbezhetetlen nemzetközi döntés, így több településünk nem került Romániához.

Kiss István nyugalmazott mérnök-tanár kitartó helytörténeti kutatása, elkötelezettsége is hozzájárult ahhoz, hogy Gávai Gaál Jenő munkásságának elismerése helyben és vármegyei szinten is megtörténhessen. Idén, június 4-én, leplezik majd le a domborművet.