Búcsúvásárlás a csabai Százas ABC-ben: most vagy soha

Kiszely Ilona a békéscsabai Lencsésiről járt rendszeresen a Százasba. Nem fogják elhinni, hogy elsősorban miért. Veséért és velőért a kiszelyleveshez, ami a csabai disznótorok kedvelt étele is.

– Botond unokám kedvence a kiszelyleves, és itt mindig kaptam hozzá minden alapanyagot, úgy ahogy a kocsonyához is fülét, farkát – ecsetelte Ilona. – Kedvesek, segítőkészek az eladók. Természetesen, ha már itt jártam, más élelmiszert is vásároltam.

Ismerték egymást a vevőkkel

Botásné Hajdú Edittel 33 éve ismerjük egymást, akkor került a Százasba, én pedig akkor már törzsvásárlónak számítottam. Végig a húspultnál dolgozott eladóként, most egyszer csak vége.

– Szívfájdalom – egy szóban talán így fogalmazhatnám meg, amit érzek – mondta. – Ismertük egymást a vevőkkel, sokaknál már kívülről tudtuk, mit kérnek.

Gécs Norbert békéscsabai karosszéria-lakatos mester például sertéstarját és darált húst.

– Minden szombaton jöttünk a feleségemmel, miután bejártuk a piacot – ecsetelte Norbert. –  Mindig friss árut kaptunk, és a választék is bőséges volt. Hiányozni fog az üzlet, és a dolgozók is, akikkel régóta jó ismerősként üdvözöltük egymást.

Az 1977-es nyitástól idejárt

Nagy Sándor békéscsabai tanár is a feleségével érkezett a Százas ABC utolsó napjára.

– Nejemnek útba esett a Százas, így általában ő jött vásárolni – emelte ki a férj. – Most azonban, az utolsó napon, én is elkísértem. Ez egy kultikus, nagy tradícióval rendelkező  üzlete volt Csabának. Persze, jön helyette egy másik szupermarket, akik viszont ezt szokták meg, azoknak idő kell, míg a másiknak a kínálatához „idomulnak”.

Lényegében ugyanezt mondta Sókiné Rideg Tünde is.

–  Közel lakom, a napi, heti bevásárlásokat itt bonyolítottam le. Mondhatom, már hétéves korom óta, 1970-ben születtem, és 1977-ben nyitott a Százas. – A szüleim is idejártak, és sokszor hoztak magukkal. A pékárujuk különösen magával ragadott, a gyermekeimnek is mindig ezekből készítettem a tízórait. Olyan helyi pékségek, élelmiszer-előállítók termékeit is kínálták, amiket máshol nem, vagy ilyen közel nem találtam meg. Jön majd egy multi helyette, a Sparba is járok, de ott más a választék, ott mást vásárolok. A Százasban tudták, mit akarunk venni, és nem csak az volt, amit ők akarnak eladni.

Egy nagy család szétrepült

Popolné Varga Márta a Dózsa György útról kerékpározott el a Százasba szombaton, mint szinte minden nap. Közelebb lett volna neki valamelyik multi a Lencsésin, de ő ezt az üzletet szerette.

– Már akkor idejártam, amikor a gyermekeim kicsik voltak – mesélte. – Mindent megkaptam, ami kellett, az eladók, pénztárosok és az összes dolgozó előtt le a kalappal. Készségesek, emberségesek, türelmesek voltak. Ha az idősek keresgélték az aprót, akkor sem sürgették őket, inkább segítettek. Még akkor is, ha sor állt mögöttük. Ez egy nagy család volt, ami most szétrepült.

A szombat reggel műszakba lépő dolgozók összeálltak egy csoportképre, így búcsúztak minden kedves vásárlójuktól. Megtudtam, Zlovszki Erika pénztáros 1977-ben született, akkor, amikor a Százas nyílt. Az élet megy tovább, jön a Spar. Erikát többekhez hasonlóan átveszik, másoknak új irányt vesz az életük. A Százas azonban örökre megmarad a szívükben, mint ahogy az enyémben is.