Meglepően sok a réti fülesbagoly a Kis-Sárréten

Szokatlanul nagy számban tartózkodnak réti fülesbaglyok a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Vonzza őket ugyanis a bőséges táplálékfelhozatal – adta hírül a napokban a nemzeti park.

Vásári Erzsébet

Réti fülesbagoly a költőhelyén.

Fotó: Tóth Imre/KMNP

Beszámolójukból kiderült, hogy idén ismét több pár költött ebből az éjszakai vadászból a térségben, főként Mezőgyán és Vésztő határában, ahol összesen 15 költőpárt regisztráltak. A költési időszak végeztével többször is találkoztunk néhány példánnyal, az ősz beköszöntével egyre gyakrabban. Az utóbbi napokban már nagyobb gyülekezéseknek is szemtanúi lehettek.

Vésztő mellett 15 példányt, míg Mezőgyán közelében 50 madarat sikerült megfigyelni, amint a nappalozó helyeikről indultak éjszakai vadászatukra.

A réti fülesbagoly közeli rokona a gyakrabban megfigyelhető erdei fülesbagolynak. Legszembetűnőbb különbség a rövidebb tollfül és a citromsárga szemek. Igen nagy a faj elterjedési területe: költ többek között Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, és a Karibi-szigeteken is. Költőhelyei legtöbbször az időszakos vízborítású mocsárrétek, sásrétek, egyéb füves területek, ritkábban gabonatáblák.

Egyetlen fészeképítő bagolyfajunk. Mindössze pár szál fűből álló fészkét a talajra rakja, amelybe legtöbbször 5-8 tojást rak, táplálékban gazdag években ennél többet is. A fiókák 24-29 nap múlva kelnek ki. Nálunk fő tápláléka a mezei pocok és egyéb kisemlősök, ritkábban rovarok és kisebb madarak. Alkalmanként nappal is vadászik, főleg borult időben. Hazánkban inváziós madár, azaz csak a táplálékban gazdag években költ, illetve telel jelentősebb számban. Állandó költőterületei tőlünk északabbra vannak.

A jelenleg nálunk tartózkodó réti fülesbaglyok között minden bizonnyal vannak idei költésekből származó egyedek is, de valószínű, hogy északabbról is mind többen érkeznek, kihasználva a nagy táplálékkínálatot.