Tortacsodák kaptak főszerepet a békéscsabai múzeumban

A Tortamustra komoly hagyományokkal bír a Munkácsy Mihály Múzeumban – hangsúlyozta dr. Bácsmegi Gábor igazgató, hozzáfűzve, hogy a koronavírus-járvány előtti időszakban is rengetegen jelentkeztek a versenyre – nemcsak Békéscsabáról és a környékből, hanem az ország más vidékeiről is –, illetve a program ugyancsak tömegeket vonzott. Ezt a tradíciót élesztették most újra, első alkalommal, de biztos, hogy lesz folytatása is.

Elmondta, hogy a dizájn kategóriában mintegy harminc, az íz kategóriában pedig csaknem negyven alkotás érkezett, és amíg előbbiben a látvány, addig utóbbiban természetesen az íz volt a fontos. Jelezte, hogy bemutatókat is tartottak a program során, így a látogatók elleshettek ötleteket, továbbá olyan fortélyokat, praktikákat, technikákat, amelyeket aztán otthon is hasznosíthatnak a későbbiekben. A gyerekekre szintén gondoltak, ők mézeskalácsot díszíthettek, édességeknek való dobozt alkothattak.

A dizájn kategóriában nemcsak a látványra, hanem az elnevezésekre is rámentek a versenyzők, volt például Boszorkánycipő, Teddy, Félelmek, Csabai tájkép, Nyárutó, Varázslat elnevezésű torta is. Az íz kategóriába nevezett csodáknál szintén lehetett érdekes, akár a várható élményre is utaló elnevezésekkel találkozni, ilyen volt többek között Indián nyár, a Fűszeres őszi este, a Kaland az őszi erdőben, a Furfangos, a Békés birs, a Vicces Vili bácsi vagy éppen a Kicsi gesztenyém.

A tortákat szakértő zsűri bírálta, a bizottság elnöke Stahl Judit műsorvezető, üzletasszony volt, de helyet kapott a grémiumban Lipcsei László cukrászmester, Rajki István mestercukrász, Bartus Dóra olimpiai aranyérmes és világbajnoki ezüstérmes cukrász, Sütő Istvánné, a korábbi Tortamustrák kurátora is dr. Bácsmegi Gábor múzeumigazgató mellett.

Lipcsei László cukrászmester elmondta, hogy a dizájn kategóriában a látványt, az ötletet figyelték, azt, hogy mennyire fantáziadús, mennyire kidolgozott, mennyire munkaigényes, milyen technikával készült. Érdekességként hozzátette, hogy a színt vagy a méretet nem vették figyelembe, főleg az számított, hogy az adott témakörre mennyire illeszkedik.

Az íz kategóriában pedig az összhang számított. Nézték az állagokat, a rétegeket, hogy milyen élvezeti értéket, élményt ad a fogyasztónak, de például azt is, hogy mennyire felel meg a modern cukrászat elvárásainak. Kiemelte, hogy bár a hagyományos termékekre is szükség van, vannak trendek, amelyeket ajánlott nyomon követni, ez pedig a rétegekben és az ízpárosításokban rejlik.