Dupla megjelenés a gyulai Kiss Ottó hatvanadik születésnapjára

Kiss Ottó 1963. október 10-én született, 1996 óta publikál hazai irodalmi folyóiratokban. Lírai és prózai írásai számos önálló és antológiakötetben jelentek meg, illetve bekerültek a magyar irodalom tananyagba is. Több munkáját lefordították német, angol, francia, japán, szerb, bolgár, svéd, horvát és szlovák nyelvre. 

A szerzőt az olvasók elsősorban gyerekeknek szóló lírai alkotásairól ismerhetik, bár több mesekönyve, illetve nemrég egy felnőtteknek szóló új és válogatott novellákból álló kötete is megjelent A Kék Oroszlán bezár címmel. Legtöbb írásában közös az abszurd, egyedi humorú megközelítés, a gyermeki látásmód, a mélyebb, nehezebb témák – halál, válás, veszteség, betegség – nem hagyományos megközelítése. 

A Csillagszedő Márióból, mely 2003-ban az év könyve lett, hangoskönyv, 2009-ben Vizi Mária rendezésében kisjátékfilm, 2013-ban a győri Vaskakas Bábszínházzal Tengely Gábor rendezésében mesejáték készült. 

„Hogy mi a Márió titka – miközben irodalmi művek esetében gyakran nem is próbálkoz(hat)unk ennek a megfejtésével –, valójában nem is annyira nehéz kérdés. Megtapasztalhattuk már a svéd gyerekversek, de a Janikovszky–Réber-könyvek sikerénél is, hogy a felnőttek lerántása a maguk építette talapzatról, gyöngeségük, esendőségük megmutatása, vagyis általában véve az antiautoriter irodalom könnyen megtalálja olvasóját – a felnőttet és a gyereket is. Néha elég csupán idézni erősen klisé ízű frazémáinkat, máskor a gyermeki őszinteség, tisztaság, látásmód adja meg a csattanót. Mindez olyan nyelvezettel, amely »egyszerűségében ironikus«” – írja Gombos Péter a Bárka 2013/6-os számában.

„Mindenképpen ajánlom gyermekszobába könyvespolcra, de szükségesnek tartom, hogy a versek olvasása közös program legyen a szülővel, alkalmanként csak egy-két vers. Utána viszont lehet jókat beszélgetni; nagyszerű lehetőség a félelmek, napi örömök, vágyak kibeszélésére. A szülő jobban megismerheti a gyermekét, napvilágra kerülhetnek olyan témák, amik a kicsiket bántják, amit másképp nem mernek megkérdezni. Kiss Ottó egy nagyszerű eszközt adott a felnőttek kezébe, egy bölcs szülő ezt a lehetőséget megfelelően kezelve sok-sok csillagot begyűjthet, növelheti vele a bizalom-alapot, ami később majd jócskán megtérül” – írja a moly.hu-n a kötet egyik olvasója. 

Bár a Csillagszedő Márió óta Kiss Ottónak több verseskötete is megjelent: Emese almája (2006, Pagony), Ne félj, apa! (2016, Móra), a kötet valódi folytatásának az ünnepi alkalomra megjelenő Ég Bolt című könyvet tekinthetjük. 

Míg a Csillagszedő Márió egy óvodás kislány szemén keresztül, apró gondolattöredékek versfüzérével egy család történetét tárja elénk, addig az Ég Bolt című kötetben egy kiskamasz kihívásokkal teli felnövéstörténetét ismerhetjük meg. Utóbbi kötetet szintén Paulovkin Boglárka illusztrálta, szerkesztője Dóka Péter.