Békéscsaba

2023.10.30. 09:45

A reformáció egyedülálló hatást gyakorolt a világra

Október 31-e a Reformáció Emléknapja, amikor a hitújítás több mint 500 évvel ezelőtt elindított mozgalmának kezdeteire emlékeznek a protestáns egyházak. A reformáció jelentőségéről és a keresztény egyházak mai helyzetéről Verasztó János békéscsabai evangélikus lelkészt kérdeztük.

Szegfű Katalin

Verasztó János: az egyházaknak ugyan emberek a tagjai, de Isten hív követésére embereket és egyházakba rendezi őket.

Fotó: Szegfű Katalin

 – Mit adott a világnak a reformáció? Miben áll a jelentősége?
– A reformáció megújította a kereszténységet, amely visszatért a 2000 éves, pontosabban akkor még 1500 éves evangéliumi alapgondolatokhoz, leginkább Jézus személyéhez. Az evangélikus kereszténység ezt a négy Sola-val foglalja össze. Azaz a Sola Gratia – egyedül a kegyelem, Sola Fide – egyedül hit által, Sola Scriptura – egyedül a Szentírás és Solus Christus – egyedül Krisztus. Egy mondatban összefoglalva: hitünk lényegét, Jézus Krisztus személyének a titkát, egyedül a Szentírás által ismerhetjük meg és ragadhatjuk meg, és mindez azért lehetséges, mert kegyelmes Istenünk van. A kérdésre visszatérve, hogy mit adott a világnak a reformáció: egyedülálló változást hozott az élet minden területén. Például a nemzeti nyelvek megerősödését a bibliafordítások révén, éppúgy Luther hazájában, mint nálunk. Számos gazdasági hatása volt. Az addig lefojtott gazdasági élet megélénkült csupán azáltal, hogy a középkori egyház nézetével ellentétben – amely a legmagasabb rangú tevékenységnek a papságot, szerzetességet és apácaságot tekintette, minden mást alsóbbrendűnek –, Luther azt vallotta, hogy minden munka, amit hivatásként és hűségesen végeznek, az Istennek tetsző, legyen az a kereskedelem, tanítás, mezőgazdasági munka vagy bármi egyéb. A társadalmi és kulturális hatásai is jelentősek, gondoljunk például a zenei élet felpezsdülésére, vagy a nők helyzetének és megítélésének a javulására.

Luther Márton szobra Drezdában. Fotó: Szegfű Katalin

– Mi maradt meg ezekből mostanra?
– Sajnos a reformációt szándékával teljesen ellentétben vallási háborúk kísérték, ezekkel együtt Európa vallási térképe a 16-17. században alakult ki és fő vonalaiban mindeddig megmaradt. Ennek a vallási mintázatnak a megváltozása éppen mostanság zajlik, elsősorban Nyugat-Európában, a migrációk hatására, és politikai okok is állnak mögötte. Mi Kelet-Európában még tartjuk „állásainkat”.

– Magyarországon is csökken a keresztények száma, ezt a tavalyi népszámlálás igazolja. Ön hogyan értékeli az adatokat?
– A keresztény hívek, és ezen belül a protestánsok számának és társadalmon belüli arányának csökkenése európai trend. A tavalyi népszámlálás adatait komolyan kell venni és az egyházaknak magukba kell nézniük. Hozzátéve, hogy most először történt névvel az népszámlálás, online is lehetett kitölteni a kérdőívet és a vallási kérdésnél önkéntes volt a válaszadás. Ezek így együtt torzíthatják a valóságot. Nagyon magas volt a nem válaszolók aránya, és sokan úgymond a maguk módján, de nem egyházakhoz kötődően vallásosak. Vagyis az egyházak rendje, intézménye nem vonzó, és nekünk ezen el kell gondolkodnunk. De az is igaz, hogy a kereszténységnek sosem a tömegekben, hanem az elköteleződött személyekben van az ereje. Ez mindig is így volt. Az egyházaknak ugyan emberek a tagjai, de Isten hív követésére embereket és egyházakba rendezi őket. Ő teremti ezeket a közösségeket, és ő adja a megújulást újra és újra. Ez a mi reménységünk.  

–Békéscsabán hogyan ünnepelnek idén?
– Október 31-én, kedden 17 órától az Evangélikus Nagytemplomban lesz a csabai protestáns híveknek közös istentisztelet, melyre mindenkit szeretettel várunk.

Így kezdődött

1517. október 31-én Luther Márton ágostonrendi szerzetes, a teológia doktora, kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára vitaindítónak szánt 95 tételét, melyekben a korabeli egyház megújítását célzó javaslatokat fogalmazott meg, bátran értekezett a bűnbánatról és a megtérésről, és a keresztény hit alapjának kizárólag a Szentírást tekintette. Ezekkel elindította a később reformációnak nevezett, az élet számos területére kiható változást, amelyre igen gyorsan túllépett Németország határain. Minden évben erre emlékeznek október 31-én a protestánsok szerte a világban.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában