A közös hit és a közös félelem adta az erőt 56 hőseinek

– Hősök lettek tizenéves diákok és felnőtt dolgozók, családanyák és családapák, városiak és falusiak. Megelégelték a zsarnokságot, és úgy orrba vágták a hatalmas szovjet birodalmat, hogy az beleremegett – fogalmazott beszédében Macsári József polgármester, majd feltette a kérdést, hogy mi adta az erőt, a bátorságot ehhez a hétköznapi embereknek. Úgy véli, hogy egyrészt a közös félelem, másrészt pedig a közös hit – vagyis az érem két, sötét és világos oldala.

Mint mondta, akkor az emberek rettenetes félelemben éltek. 1956. október 23-án pedig eljött az a pont, amikor senki nem bírta tovább. Ahogy a sarokba szorított vadállat ereje is megsokszorozódik és üldözőjére támad, úgy rontott a nép is elnyomóira.

A közös hit kapcsán pedig hozzátette: hittek abban, hogy lehet jobb; hogy lehet emberhez méltó, szabad életet élni. A közös hit csodát tett velük, egységbe forrasztotta őket, és néhány hétre ezek a hősök elhihették, hogy le tudják győzni az óriást.

– A hősök tettei olykor kudarcnak és ezért értelmetlennek tűnhetnek a figyelmetlen kortársak számára. Az utókor azonban kellő távlatból nézi az elődök tetteit. Most, 2023-ban tudjuk, hogy az 56-os hősök nem harcoltak hiába. Tudjuk, hogy a mi szabadságunk az ő önfeláldozásuk öröksége. Tudjuk, hogy demokráciánk az ő eszmei örökségük. Nekünk, magyaroknak 1956 a nemzeti megtisztulást jelenti – zárta beszédét Macsári József, Szeghalom polgármestere.

A rendezvényen műsort adtak a Békéscsabai Jókai Színház művészei – Liszi Melinda és Nagy Róbert –, valamint többen megkoszorúzták a Kossuth téri emlékművet.