Műfészkekkel segíthetjük a rágcsálóirtó baglyok letelepedését

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Ezért biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egerek és patkányok szaporulatát - ismertette a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A baglyok hiányában ezen rágcsálók állományapasztását olyan mérgezett csalik kihelyezésével kell megoldani, ami a házi- és társállatok mellet az emberre is veszélyes. Az MME kiemeli, egyetlen erdei fülesbagoly évente több mint ezer rágcsálót zsákmányol, ami a népes telelőcsapatok esetében már óriási szám. A kisebb termetű bagolyfajok továbbá rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért is fontos ezeknek a madaraknak a jelenléte a lakott területeinken.

Mint ismertetik, ha nem telepednek meg, annak legfőbb oka általában a megfelelő fészkelőhelyek hiánya: a baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.

Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly, ami szívesen veszi az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára vagy épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A gyöngybagoly a leginkább emberkövető faj, mely főként templomok toronysüvegébe vagy padlásokra telepített költőládákkal segíthető, míg a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik letelepedését a nagyméretű mesterséges odúkkal tudjuk támogatni.

Az egyesület kiemeli, fontos, hogy ha baglyoknak teszünk ki műfészket vagy mesterséges odút, akkor ezekbe mindig tegyünk száraz füvet, hullott lombot vagy faforgács fészekanyagot, hisz a tojó ebben alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.