Három napra Békéscsabára érkezett a vándorkiállítás - videóval

Átröpűlök hosszában hazámon – a Dalaim című vers részlete adta a kiállítás címét, ami nemcsak Petőfi Sándor utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is. A kiállítás képzeletbeli utazásra hívja a közönséget: 1845-ben fel lehet szállni a gyorsszekérre a költő mellé, hogy az irodalmár a „változó szerencse szekerén” felidézze múltjának meghatározó állomásait, fürkészve a jövőjét.

A pénztárcától a biliárddákóig

A kiállítás gerincét tíz kiemelt gyűjteményi darab alkotja, és ezek a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzik. Ilyen például az édesapa Petrovics István mészárosbárdja, a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca vagy az a biliárddákó, amelyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott. Minden egyes relikviához tartozik egy-egy kiemelt vers, valamint számos idézet, kézirat, művészeti alkotás és irodalomtörténeti érdekesség.

Tíz témakörön át igyekeznek bemutatni Petőfi életét, megismerhető a költő sokféle szerepben, mint költő, mint barát, mint szerelmes – ismertette Tóth Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa. A szerepekben is a különlegességeket emelik ki azért, hogy emberközeli módon jeleníthessék meg a költőt, amire tanórákon nincs igazán mód. Példaként hozta fel: Petőfi nem igazán borozott, inkább vizet ivott, és az egyik kedvenc étele a túrós csusza volt. 

Közelebb kerülnek Petőfihez

A tapasztalata szerint a gyerekek nagyon élvezik a vándorkiállítást, főleg az interaktív része miatt, hiszen mindent meg lehet fogni, ki lehet nyitni, titkos helyeken lehet kutakodni. A felnőttek között pedig vannak, akik mindent végigolvasnak, és bár a buszban szűkös a tér és a lehetőség, a sok információ megismerése akár több órát is igénybe vehet. Úgy véli, a tárlattal közelebb lehet vinni a fiatalokhoz Petőfit, emberként közelebb érzik majd magukhoz, amikor tanulnak róla.

Az első diákcsoport a katolikus általános iskolából érkezett. Szatmári Sára, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa kérdésére a tanulók elmondták, hogy Petőfi 1823-ban, 200 éve született. A szakember mutatott egy portréképet a költőről, Barabás Miklós rajza a Pesti Divatlapban jelent meg 1845-ben, ekkor 22 éves volt. Lényegében ekkor indult be Petőfi pályafutása. Mindössze 26 évet, azaz rövid, ugyanakkor tartalmas életet élt, sokat írt és sokat is vándorolt.

Lila frakk sárga csokornyakkendővel

Elmondta: Szendrey Júlia volt a felesége, akit gazdag és művelt nőként mutatott be. Volt, amikor nadrágot és rövid hajat viselt, sőt olykor szivarozott is, azaz szerette meghökkenteni a társaságot. Ebben hasonlított Petőfire, aki elég extravagáns viseletet hordott, például lila frakkot sárga csokornyakkendővel – nem véletlen, hogy a lila és sárga színek jelennek meg az alapvetően fehér Petőfi-buszon is.

Több kérdést is feltett a diákoknak, akik aztán kikutatták a válaszokat a vándorkiállításban. Kiderült, hogy Petőfi a Nemzeti dalért – vagyis a Talpra magyar versért – cserébe kapta Szendrey Júliától a szabadság és a szerelem szimbólumát is megjelenítő pénztárcáját; hogy amikor a Nemzeti dalt írta, akkor a felesége volt mellette, aki nemzeti színű fejkötőt készített; illetve, hogy a Füstbement terv eredeti címe Hiú terv volt.

Hatszáz diák szállhat fel

Szarvas Péter polgármester a Petőfi-busz megérkezése kapcsán elmondta, hogy a vándorkiállítás három napon áll nyitva minden korosztály számára a város egyik legforgalmasabb helyszínén, a Szent István téren. Úgy véli, hogy az interaktív, a legfontosabb életrajzi elemeket és verseket is játékos formában, ötletesen megjelenítő tárlat vonzó lesz a diákok számára. A polgármesteri hivatal közreműködésével több mint 600 tanuló szállhat fel a három nap alatt a Petőfi-buszra.

Sok minden jellemezte a 200 éve született költőt, egész életében vibrálóan élt, és a mindössze 26 éve során bejárta az egész Kárpát-medencét, Soprontól Koltóig, Kiskunfélegyházától Debrecenig – folytatta a városvezető. Hozzátette: bár nincs békéscsabai vonatkozása, Petőfin kívül nincs másik olyan költő, aki az Alföld szépségeit, gyönyörűségeit versbe foglalta volna. És mivel Békéscsaba alföldi megyeszékhely, a békéscsabaiaknak különösen kedvesek lehetnek ezek a művek.