2023.07.12. 18:28
A Nemzeti Színház nagyfüggönyét Kárpát-medencei, köztük Békés vármegyei népművészek hímzik
Kustán Melinda, Győrben élő textilművész tervezésében hatalmas összefogással készül az új, egyedi, hímzéssel díszített függöny a budapesti Nemzeti Színház számára. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület több tagja is felkérést kapott hímzésrészletek elkészítésére, illetve rajtuk kívül több olyan tagja van a 60-at meghaladó létszámú alkotócsoportnak, akik a civil szervezet képzésein végeztek, vagy táboraikban megfordultak. A függönyt jövőre adják át, a tervek szerint egy különleges előadás keretében.
Az alkotás lázában a gyulai hímzőkkel: képünkön balról Farkasné Kun Anikó, Kudlákné Balázs Noémi, Fekete Magdolna, Mecséri Cecília és Kustán Melinda
Fotó: Károli Tamás Máté
Kustán Melinda Békésben járva elmondta, hogy szándéka szerint az új díszfüggönynek mintázatában és technikai megvalósításában is az összetartozás élményét kell közvetítenie.
– A textiltörténetünk kiemelkedő tárgyi emlékeire és a Kárpát-medence 60 különböző tájegységének mintakincsére támaszkodó motívumrészek kézi hímzéssel kerülnek fel a függönyre – hangsúlyozta. – Az elhivatott asszonyi teremtő erőt megmutatva, valamennyi hímzést az adott tájon élő vagy onnan származó hímzőasszonyok végzik. A nagyszínpad függönye tehát végigutazik a Kárpát-medencén.
Kiemelte, a Nemzeti Színház jelentőségéhez méltóan a tervezői munkánál legfontosabb elvárásként azt fogalmazta meg, hogy az intézményben a textilek közvetítésével is jelen legyen a lélek, ennek záloga a kézműves megvalósítás. Fél évig tanulmányozta, hogy a világ nemzeti színházaiban milyen nagyfüggönyök vannak. Ezt követte a kétéves kutatómunka, a Kárpát-medencei mintakincs feldolgozása, majd kezdődhetett a konkrét tervezés és kivitelezés. Jelenleg 60 százalékos a függöny készültsége.
A textilművész hangsúlyozta, a nagyfüggöny bársony anyagát kifejezetten erre a célra szőtték egy Bécs melletti textilüzemben. Speciális elvárásoknak – lángállóság, füstgázterjedés – kell megfelelnie a színházi textíliáknak. Melinda útmutatása alapján keverték ki a bársonyanyag színét, amely középbordó, enyhén kékes árnyalattal. A 162 négyzetméteres, 520 kilogrammos textilt 12 különböző méretű életfa díszíti majd. A honfoglaláskori motívumoktól a reneszánsz fonalas munkák díszítményein át 60 Kárpát-medencei tájegység mintakincsének feldolgozása szerepel rajta. A szakmájuk kiválóságaiból felkért hímzőasszonyok egyenként 60×80 cm területű kézi hímzést készítenek.
Kustán Melinda kiemelte, a nagyszínpadi függöny egyik sávját Gyulára hozták, ahol négy hímzővel találkozott, Farkasné Kun Anikóval, Fekete Magdolnával, Kudlákné Balázs Noémivel és Mecséri Cecíliával. – Mindezt telefonos, videós beszélgetések előzték meg, többször váltottunk üzenetet – mondta a textilművész. – A feladat pontosításán túl ezek a beszélgetések személyes, egyéni élettörténeteket hoztak fel. Bizalmat kaptam, amit hálával köszönök.
Kustán Melinda hangsúlyozta, a régi íróasszonyok gyakorlata szerint, ha kellett ötször, de akár tízszer is újra és újra megrajzolta a motívumokat, egymáshoz illesztgetve a különféle tájegységek makacsul elkülönülő formavilágát.
– Szakadéknyi stílusbeli távolság feszült a szívós, inas asszonyi gyűjtögetés és a lányok házi szorgalma által létrehozott házöltözékek vászonhímzései, valamint a bőrre, posztóra férfiak – szűcsök, szűrszabó mesterek – által hímzett minták között is – mondta. – A markánsan eltérő ráhatásokból fakadó központi drapéria harmonikus egységgé alakításának egyik eszköze a kézi hímzéstechnikák közös nevezője, az úrihímzések öltéstechnikája lett. Sokat elárul a hozzáértőknek, hogy a hímzőfonal-paletta 30 színből állt össze.
Történelmi alkotás készül
A nézőtér páholyainak, zsöllyéinek, balkonjainak, karzatának függönyei az életfa motívum egyedi folytatásai, színviláguk a nagyszínpad függönyére rímel. Ennyi tájegység feldolgozása még sem a textil-, sem az iparművészet-történetben nem valósult meg egy tárgyon belül.
– Az alkotás során figyelemmel kellett lennem a Nemzeti Színház külső és belső sajátosságaira – ecsetelte Kustán Melinda. – Az épület tervezői elsősorban időtálló, különlegesen magas minőségű, természetes anyagokat használtak: mészkövet, gránitot, fát, gyapjút és üveget. A drapériák tervezésekor a színházban jelenleg uralkodó, hangsúlyos színeket, a kéket, az óaranyat és a sötétbronzot is figyelembe vettem, bár hagyományosan az emblematikus magyar középületek belső tereit a bordó-arany színkombináció uralja.
