Bemutatóval zárult a honvédelmi tábor

Összesen több mint 130 tábort szervez mintegy ötezer érdeklődő fiatal számára a honvédség, fontos társadalmi célként megjelölve azt, hogy megismertessék a gyermekeket a honvédséggel, annak tevékenységével. A 101. Területvédelmi Zászlóalj is évek óta rendez táborokat: lovas, sport és hagyományőrző tematikában. A legnépszerűbbek közé tartozik a lovas, amelyet az elmúlt egy hétben tartottak Szeghalmon, a Várhelyi Táborban.

A tábor parancsnoka, Szőke Gábor tartalékos hadnagy elmondta, hogy a Dobozi Lovas Egyesület közreműködésével szervezték meg a tábort. Az egyesület három lóval érkezett, és a fiatalok nem csak lovagoltak. Az állatok gondozása, azaz etetése, itatása, tisztítása és felszerelése is a feladataik közé tartozott. Mivel honvédelmi táborról van szó, alaki gyakorlatokon, sőt sportvetélkedőkön ugyancsak részt vettek a diákok, de például eljutottak Szeghalomra, ahol megnézték a Mundérba bújt történelem című kiállítást, illetve a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyre is. Emellett szabadprogramot, sportolási lehetőséget szintén kínáltak a gyerekeknek.

A tanulók be is mutatták a pénteki záró napon a szüleiknek, hogy mit sajátítottak el az elmúlt napokban. Lóra pattantak, és könnyű ügetés, valamint a lovastorna alapjait megmutatva többek között mérleg, zászló és malom szerepelt az előadásukban. Amikor elhangzott, hogy „Szakasz, vigyázz!”, haptákba vágták magukat, aztán rendezetten meneteltek, fordultak jobbra és balra. 

Pécsi Krisztina, a Dobozi Lovas Egyesület elnöke hozzátette, szerinte minden tanuló sok-sok tapasztalatot szerzett a táborban, leküzdötték a félelmeiket is. Összeszokott csapatot alkotott a mintegy harminc diák, nem hiányzott a rend és a fegyelem, amely szükséges ahhoz, hogy jó lovasokká, jó emberekké válhassanak, azt kérte, hogy az életben is ezt kövessék.

Macsári József, Szeghalom polgármestere szerint fontos a haza szeretetére, védelmére nevelni a fiatalokat, és az a tudás, amit megszereztek a táborban, a civil életben is kamatoztatható. Elismerésre méltónak mondta mindazt, amit a bemutató során előadtak a gyerekek. Felidézte, hogy Várhely neve honnan ered, és hogy mindez szintén kapcsolódik a honvédelemhez. Ugyanis Észak-Békés egykor sáros, lápos, vizes terület volt, és Várhelyen egy földből épített vár állt a tatárjárás és a törökdúlás idején. Amikor például az oszmánok jöttek Vésztő felől, akkor a szeghalmiak ide menekültek. Azóta a földet elhordták, a hely neve viszont megmaradt.

A záró programon mindegyik táborlakó érmet kapott, illetve az egyéni teljesítményeket ugyancsak jutalmazták, az egyes kategóriákban első lett Balázs Boglárka, Petróczki Mariann és Zalabai Zsófia. A legnagyobb elismerést, a vörös barett sapkát pedig Dominik Olga érdemelte ki. Az egyébként óvónőnek készülő fiatal lány Budapestről érkezett, és leginkább az akadálypálya tetszett neki, amikor lajhármászás, egyensúlyozás vagy gránátdobás szerepelt a feladatok között. Ő volt a nótafa is, azaz, amikor megkapta a vezényszót, ő indította el a nótázást.