Katolikus templom épül az egykori királyi posta helyén Okányban – galériával

Tarhost követően a második római katolikus templom épül Okányban a választókerületében – emlékeztetett dr. Kovács József országgyűlési képviselő, aki egyrészt szimbolikus, másrészt jelentős beruházásként értékelte az építkezést. 

Felidézte a falu történetét. A Váradi Regestrum szerint 1220-ban biztos, hogy lakott volt a terület, a 14. század közepén pedig saját egyháza volt, templommal. A reformáció ezt a térséget is jelentősen érintette, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének katolikus hívek Okányban és a környékbeli településeken. A község az 1920-as években akkora volt, hogy járási székhelyként is működött. 

A hívek valódi otthonra lelhetnek

Megemlítette, miszerint Okány 1950-ig Bihar megyéhez tartozott, azóta viszont a római katolikus egyház tekintetében átkerült a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez. Kiemelte, hogy becsületesek, tisztességesek az okányiak. A katolikus templom építésével pedig meg kell adni a tiszteletet, hogy a hívek valódi otthonra lelhessenek. Aláhúzta, ezzel is bővül a község, amely az elmúlt időszakban folyamatos fejlődésen ment és megy keresztül.

Szívós László polgármester elmondta, hogy a községben kisebb létszámban ugyan, de élnek római katolikusok, akik régi igénye, vágya, hogy hitüket, alkalmaikat méltó körülmények között élhessék, tarthassák meg. Azon a helyen, ahol felépül a templom, egykor római katolikus imaház állt, az épület állaga viszont leromlott, ezért sok évvel ezelőtt lebontották. Beszédében kitért Okány és a római katolikus egyház kapcsolatára. Felidézte, hogy 1220-tól említik a dokumentumok a települést, 1249-ben templomos faluként írtak róla. Az okányiak katolikusok voltak, a pápai jegyzékek is erről szólnak. A reformáció az 1530-as évektől hódított a térségben, azonban a katolikus egyház és a hívek továbbra is jelen voltak a falu életében.

Hegedűs Sándor főjegyző szerepe

Példaként említette Hegedűs Sándor főjegyzőt, aki szintén katolikus volt. 1935-ben került a községbe, és jelentős szerepe volt abban, hogy a katolikus egyház 1939-ben megvásárolta az imaház épületét. Érdekesség, hogy egykor ez volt a magyar királyi posta épülete. Az ingatlan, ahol a templom épül, tehát 1939 óta a katolikus egyház tulajdonát képezi.

Hozzátette, az általános iskola épületének, az egykori Szlávy-kúriának szintén van kapcsolata a katolikus egyházzal. Itt volt egy kápolna is, felismerhetők az erre utaló építészeti jelek. Mindig voltak egyébként megoldásra való törekvések, hogy otthont adhassanak a katolikusoknak, ebben segített az önkormányzat, így megesett, hogy a művelődési házban vagy a könyvtárban tartottak miséket.

Hiánypótló, hogy lesz római katolikus templom is a faluban – emelte ki Szívós László polgármester. Emlékszik két toronyra: az egyik a református templomé, a másik a községháza sarkán volt. Az újonnan épülő templomnak köszönhetően ismét két torony lesz Okányban, ami szebbé teszi a falu képét. Azt kívánta, hogy töltsék meg tartalommal ezt az istenházát is.

Mindannyian Krisztusra építenek

Az újonnan épülő római katolikus templom alapkövét dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök áldotta meg. 

Emlékeztetett, a Szentírásban is szerepel az alapkő, az építkezés. Az, aki komolyan veszi Jézus tanításait, sziklára épít, aki viszont nem foglalkozik vele, csupán homokra alapoz. Mindkettőre lehet építeni, ám amikor jön a víz, a vihar, az előbbi megmarad, az utóbbi pedig megsemmisül.

Hangsúlyozta, hogy mind a katolikusok, mind a reformátusok Krisztusra építenek. Csak vele lehet gazdagodni, és kiemelte, hogy a keresztény értékek – mint a testvéri szolidaritás, a munka becsülete, a házasság és a család, a hazaszeretet – egyetemes emberi értékek is.

A rendezvényen áldást mondott Csernák Béla okányi református lelkész is. Majd letették a római katolikus templom alapkövét és elhelyezték az urnát, benne az istenháza látványtervével és alaprajzával, valamint a közelmúltbeli magyarországi pápalátogatás alkalmából készített érmével.