Békés vármegye

2023.04.19. 17:57

Cirka 42 ezer kilométert futottak a tűzoltóautók szabadtéri lángokhoz

Nagyjából ugyanannyi esethez vonultak tavaly Békés vármegyében a tűzoltók, mint 2021-ben, igaz, arányaiban nőtt a tűzesetek és csökkent a műszaki mentések száma – ismertette Kiss András tűzoltó dandártábornok, a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a vármegyei közgyűlés szerdán Vésztőn tartott ülésén.

Licska Balázs [email protected]

Kiss András tűzoltó dandártábornok beszélt a vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóság tavalyi tevékenységéről

Fotó: Bencsik Ádám

Amíg két éve 2874, addig tavaly 2711 esethez vonultak a tűzoltók Békés vármegyében, ebből mintegy ötszázhoz Békéscsaba közigazgatási területén – kezdte Kiss András tűzoltó dandártábornok, hozzáfűzve, volt, hogy az önkormányzati, volt, hogy az önkéntes tűzoltók is segítették a beavatkozást. Az arányok ugyanakkor megváltoztak: a korábbiakhoz képest nőtt a tűzesetek és csökkent a műszaki mentések száma. Magasnak mondta a téves jelzések számát – amelyek például az automata készülékek hibáira vezethetők vissza –, illetve 11-szer szándékosan megtévesztő jelzést kaptak.

Hangsúlyozta: magas volt a szabadtéri tűzesetek száma, márciusban, júniusban és júliusban, az időjárási körülmények miatt. Csupán a szabadtéren keletkezett tüzek során 1267 hektár égett le – ebből Eleknél 260 hektár –, csak ezekhez 42 ezer kilométert futottak a tűzoltóautók. A szabadtériek mellett kiemelt eset és komoly beavatkozás volt, amikor Magyarbánhegyesen egy raklapüzemben csaptak fel a lángok. 34 esetben hatósági eljárás keretében vizsgálták a tűz keletkezési okát, a legtöbbször meg is állapították. Az esetek döntő többségében egyébként elég volt csupán pár gépjármű riasztása ahhoz, hogy megfékezzék a tüzet.

Tavaly 43-an sérültek meg és nyolcan vesztették életüket tűzesetben, a legfiatalabb két-, a legidősebb áldozat pedig 83 éves volt. Ebből hét eset lakóingatlanban keletkezett. Háromszor nem volt szükség beavatkozásra – ezt kihűlt helyszínnek nevezik, mivel a tűz magától kialudt. Több helyen is megállapították, hogy füstérzékelő megmenthette volna az elhunytak életét, mivel menekülés közben vesztették életüket. Szén-monoxid-mérgezés miatt 51 esetben avatkoztak be, többnyire nyílt égésterű készülékek okozzák a bajt. Bár tízen megsérültek, a csendes gyilkos tavaly nem követelt áldozatot, köszönhetően annak, hogy elterjedtek a szén-monoxid-érzékelők.

Tolnai Péter, Puju János, Szegedi Balázs, Zalai Mihály és Pap Szabó Katalin

Az igazgató beszélt arról is, hogy viharkárok felszámolásánál és személyek kutatásánál alkalmazták a mentőcsoportokat is. A hatósági munka keretében pedig az a cél, hogy megelőzzék a káreseményeket, olyan beruházásoknál dolgoztak, mint a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a gyulai Airbus-gyár vagy a békéscsabai piac. Figyelnek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, illetve ellenőrzik a veszélyes áruk közúti és vasúti szállítását egyaránt. Saját fejlesztéseket is végrehajtottak, többek között felújították, bővítették tavaly az orosházi laktanyát.

Zalai Mihály elnök (Fidesz-KDNP) kérdésére elmondta: a szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak minden hivatásos tűzoltó-parancsnokságon a szabadtéri tüzek oltásához. A lángok jellemzően gépjárművel nehezen megközelíthető helyeken csapnak fel, ilyenkor kézi szerszámokkal és puttonyfecskendőkkel oltanak. Szegedi Balázs alelnök (Fidesz-KDNP) felvetésére kifejtette: tavaly a kéményseprők 12 ezer társasházban jártak – ahol kötelező az ellenőrzés, erre sormunka keretében kerítenek sort –, valamint 8 ezer megrendelés érkezett családi házakból. Úgy véli, ezek a számok még mindig csekélyek, népszerűsíteni kell az ingyenes kéményseprés lehetőségét, egyébként a kéménytüzek száma nem emelkedett.

Fejlesztések sorát tervezik Vésztőn

Arról, hogy Vésztő milyen fejlesztéseket valósított meg a TOP és milyeneket tervez a TOP Plusz keretében, Karakas Anikó polgármester adott tájékoztatást az ülés elején. 

Mezőgazdasági csarnokot építettek, turisztikai beruházásként megújították Sinka István lakóházát és a Bagolyvár épületét, de terveznek fejlesztést Vésztő-Mágoron is. Kerékpárutat építettek, a hivatalnál energetikai beruházást valósítottak meg, központi orvosi rendelőt alakítottak ki. A Békési úti óvodánál mini bölcsődét építettek. A szíki városrész rehabilitálása során szociális bérlakásokat újítanak fel, utakat építenek. A csapadékvíz elvezetését célzó, árkokat érintő beruházás hamarosan véget ér.

A jövőben egy 500 millió forintos projekt elemeként megújul a városi könyvtár épülete: a földszinten gazdasági egységek lesznek, az emeleteken lesz a bibliotéka. Megújul egy sportegyesületeknek, közösségeknek otthont adó emblematikus épület. Növelik a közlekedés biztonságát a Bartók, Kóti és Kossuth utcai csomópontban, illetve szociális városrehabilitáció is várható. A körforgalomnál lévő régi iskolaépületben az idősek nappali ellátását oldanák meg.

Zalai Mihály elnök (Fidesz-KDNP) kiemelte: Vésztő kihasználta a rendelkezésére álló lehetőségeket, minden irányba tett előre lépéseket. A TOP Plusz keretében 95 milliárd forint áll Békés vármegye rendelkezésére fejlesztésekre, de várhatók további források is. Ugyanis a TOP során is az eredeti 58 milliárd forinthoz képest több mint 86 milliárd forint érkezett a térségbe.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában