Az Öntözött réti tározót is rendbe tennék Békéscsabán

Opauszki Zoltán tanácsnok elmondta, az elmúlt időszak esőzéseit követően több intézkedés is volt országos szinten, hogy helyben tartsák a lehullott csapadékot. Ennek az igénye városi szinten a tavaly elfogadott, több évre szóló klímastratégiában ugyancsak megjelent, mint ahogy az is, hogy szükséges kidolgozni egy átfogó vízgazdálkodási stratégiát.

Úgy véli, a vizek visszatartásával megteremthető a város vízönrendelkezése. Ez pedig nem csak azért fontos, hogy az eltárolt vizet később akár az öntözés során felhasználhassák, hiszen a talajvíz szinten tartásában is lehet jelentősége. Kiemelte, hogy a cél érdekében a fejlesztéseket minél előbb meg kell kezdeni.

A városfejlesztési nonprofit kft. ügyvezetője, dr. Sódar Anita hozzátette, hogy elkezdték egy pályázat összeállítását, a csapadékvíz-elvezető rendszereket érintő beruházást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretében valósítaná meg az önkormányzat.

Összességében a cél az, hogy megfelelő és biztonságos csapadékvíz-elvezetési rendszert alakítsanak ki, javítva a környezeti állapotot, csökkentve a belterületek veszélyeztetettségét, illetve a vizek visszatartásával megelőzve az esetleges problémákat.

Amellett, hogy kotornák az Öntözött réten a záportározót, illetve, hogy rendbe tennék a Kanálisi 1A csatornát, több utcában lennének munkálatok, ezek közül a legtöbb helyen nyílt árkot építenének. A fejlesztés érintené a Könyves, a Török Ignác, a Búzavirág, az Ilosvai, a Kárász és a Halastó, a Körgát, a Varságh Béla, a Vandháti, az Ybl, a Mogyoró, a Földműves, a Görbe, az Omaszta és a Berzsenyi utcákat; a Kastélyszőlőkben a Bojtár, a Csikós és az Ostoros utcákat, illetve az Öntözött réten a Bojtorján és a Perje utcákat – sorolta a szakember.

A belterületre lehullott csapadék zöme – elvezetés után – az Élővíz-csatornába kerül – ismertették a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon. Megjegyezték: a csatorna három város, Békéscsaba mellett Gyula és Békés belterületén folyik keresztül, így fő feladata a belvíz elvezetése, de emellett továbbiakat is ellát, mint az öntözővíz-szolgáltatás, a technológiai víz biztosítása és befogadása, a rekreáció.

Az Élővíz-csatorna vízszintjét Békéscsaba belterületén az alsókörgáti zsilippel szabályozzák. Az év minden időszakában folyamatos vízvisszatartás történik. Egyrészről szem előtt tartják az ökológiai, esztétikai vízigényeket, másrészt azonban fontos, hogy a csatornán olyan vízszintet biztosítsanak, amelynél a csapadékvíz bevezetése gravitációsan megvalósítható, mivel a szivattyús beemelés nagyon költségigényes.

A Kettős-Körösön levonuló – készültségi szintet el nem érő – árhullámok miatt többször is szükség volt az Élővíz-csatorna békési torkolatánál található gravitációs zsilip zárására. Amennyiben ezt nem tennék meg, a Kettős-Körösön levonuló árhullám visszafelé folyna az Élővíz-csatornába, és olyan mértékben megemelné a vízszintet, hogy az elöntéseket és károkat okozna.

A gravitációs zsilip zárásakor az Élővíz-csatorna vízpótlását a Fehér-Körösből korlátozzák, és a károsan felgyülemlő belvizeket – amelyek Békés belterületén szintén a csatorna kiöntését okoznák – szivattyúsan emelik át a Kettős-Körösbe.

A szivattyúzásokat – szükség szerint – a legminimálisabb mértékben végezték.

Az igazgatóságon kiemelték: síkvidéken a víz „helyben tartásával” az a probléma, hogy érdemi vízmennyiséghez nagyon nagy tározóhelyet kell kialakítani, és még így is problémát fog jelenteni a víz minőségének romlása az állóvízi jelleg miatt, amely tovább szűkíti annak felhasználási területeit. A legjobb lehetőség a „mély területeken” való víztározás, például a holtágakban, de ebben az esetben is a terület vízgazdálkodási szempontjait figyelembe kell venni.