Együtt ,,játszik” az életben és a színpadon is a csabai bábművész házaspár

– Temesváron születtem, ott jártam iskolába, édesanyám révén sok időt töltöttem színpad közelében. Nagyon megszerettem a miliőt, érettségi után felvételiztem is a marosvásárhelyi színművészeti egyetemre. Színészként végeztem, el is helyezkedtem, de 2008-ban jött egy kényszerszünet, a kapuk egy időre bezárultak előttem. Átmenetileg szobafestőként dolgoztam, tanítottam, sőt piacon is árultam – mesélte Czumbil Örs, akihez aztán elért a Békéscsabai Napsugár Bábszínház híre. Állást hirdettek, ő pedig egy-két éjszaka alatt eldöntötte, belevág. Sikerült a felvételije, 2011 óta a megyeszékhelyen játszik. Előtte csak egyetlen bábelőadásban szerepelt Temesváron.

– Engem eleve bábszakra vettek fel. A műfaj oktatása még gyerekcipőben járt, de szerencsénk volt, mesterszak is indult. Másodéves voltam, amikor Örssel egy pár lettünk. Amikor idejött, én nem jutottam be a bábszínházba, önálló előadásba vágtam a fejszémet. A Napsugár műhelyében viszont sokszor megfordultam, bütykölgettem, mindenki ismert. Végül újra megüresedett az állás, amit korábban megpályáztam, s 2012 decemberében eljött az én időm – részletezte Czumbil Emőke.

Arra a kérdésre, melyik volt a pillanat, amely örökre beléjük ivódott, Emőke a Mary és a tenger című thrillert említette meg, ami számára igazi kihívást, kísérletezést, határkeresést jelentett. Örsben legelső főszerepe él elevenen, melyben egy több, mint egy méteres bábut kellett színésztársaival mozgatnia. Akkor tapasztalta meg, mennyire más ez a műfaj. Hirtelenjében nem ő volt a főhős, hanem Almafia János, akibe viszont neki kellett mozgást, hangot, lelket lehelnie. A Repülő kastély végül jól futott, sokan máig beszélnek róla.

Leszakadt a feje a királyfibábunak

– Ha behunyom a szemem, látom magam előtt a próbákat, az előadások pillanatait. Az egyik különösen emlékezetes: a végén, amikor a királyfibábunak le kellett volna győznie a sárkányt, leszakadt a feje. Odaugrott egy kolléganőm segíteni, tudtuk, még előttünk a hősszerelmes, lánykérős monológ. Kényelmetlen helyzet volt, a nézőtéren ülő gyerekek, óvónénik meg is jegyezték rögtön, hogy a sárkány bizony ezúttal legyőzte a királyfit – elevenítette fel a történteket a bábszínész. Hozzáfűzte, apró balesetek, bakik, mellébeszélések előfordulnak a játék során, később ezeken jókat lehet kacagni.

– Fontos, hogy egymásra figyeljünk, koncentráljunk, a váratlan pillanatokban is tudjunk reagálni. Ha a jelenlét megvan, ki tudunk mászni a gödörből is – összegezte, felesége pedig hozzátette, a színpadon zsigerből jön egy-egy ad hoc megoldás, reflexszerű a dinamika.

− Örs könnyebben, én picit nehezebben nyílok meg a színpadon, tulajdonképpen nekem a báb segít ellazulni. Az emberi szélsőségek megélését könnyíti meg az eltartás. Még jó, mert nem a langyos víz a cél, hanem hogy lelkileg ritmikailag is nagy utat járjunk be az előadások során. A bábu kicsit elviszi a hátán a melót, keretezettebbek, koreografáltabbak az előadások, mint az emberszínházban − sorolta meglátásait Czumbil Emőke. Mosolyogva hozzáfűzte, számára is emlékezetes Almafia János karaktere, akibe már akkor is nagyon szerelmes volt.

Székelyudvarhelyen tartották az egyházi ceremóniát

Emőke és Örs 2014-ben házasodott össze, a polgári esküvőt Békéscsabán tartották, az egyházi ceremóniát és a lakodalmat Székelyudvarhelyen ülték meg.

– Gyermekeink, Gergő és Dorka már beleszülettek a bábszínház világába. Bennük még ösztönös a játékosság, amit a felnőttek hajlamosak elveszíteni. Gergő talpraesett, bárkivel elbeszélget, barátkozó hatéves, akinek fejlett a humorérzéke. A húga, Dorka nagyon szeret szerepelni, élvezi a reflektorfényt. Mindkettőjük számára természetes, hogy gyakran bekukkanthatnak a kulisszák mögé. Persze, amikor először, hivatalosan jöttek megnézni az egyik darabot, izgultunk. Örs mesélte, hogy nem is a fiunk, hanem az óvodás csoporttársai skandálták az első tíz percben szakadatlanul, hogy "ott van Gergő apukája". Örs belül kacagott, de maradnia kellett a szerepében – fűzte tovább Emőke. A pár hangsúlyozta, a gyerekek nézőként is őszinték, a színészeknek sokszor el kell harapniuk a saját nyelvüket, mert a kicsik hangosan drukkolnak, kommentelnek, bekiabálnak. 

− A nekik szóló darabokban a szépség, a jóság kerül előtérbe, ami a mi lelkünket is simogatja. Ha negatív karaktert játszom, kiadhatom a bent ragadt feszültséget, büntetlenül tehetem meg, amit a hétköznapokban nem, ez pedig felszabadít – sorolta Örs, aki feleségével egyetért abban, hogy felemelő érzés a gyerekeknek játszani, érezni, ahogy beszállnak a történetbe, ahogy jönnek velük. 

Otthon házasok is és kollégák is

A felvetésre, hogyan hangolják össze a munkát és a magánéletet, elmondták, színházon belül kollégák, otthon házasok is és kollégák is. 

– Hazavisszük, megbeszéljük a munkahelyi élményeket. Nekem Örs biztos pont is a bábszínházban, a legjobb barátom, akire biztosan számíthatok. Most épp a Hétszínvirág című darabban játszunk együtt, emellett izgatottan várjuk a Napsugár költözködését. A hobbink különböző, ő imád focizni, én táncolni. A kapcsolatunkat úgy alakítjuk, hogy néha találkozzunk saját magunkkal is – tette hozzá Emőke.