2023.01.18. 09:58
Ősztől állandó kiállítás lesz látható a költő tiszteletére Mezőberényben
Ősszel állandó Petőfi-emlékkiállítás nyílik Mezőberényben. A település fontos emlékhelynek számít, hiszen a költő több alkalommal járt ott, és utolsó ismert versét is Berényben írta.
Körösi Mihály alpolgármester és Siklósi István a mezőberényi Petőfi szobornál. A városban őrzik a költő emlékét Fotó: Bencsik Ádám
– Az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ ötvenmillió forintot nyert a Petőfi 200 elnevezésű meghívásos pályázaton, amelynek részeként infrastruktúra-fejlesztést valósíthatunk meg, illetve egy állandó Petőfi-emlékkiállítást alakíthatunk ki – nyilatkozta lapunknak Siklósi István.
A város polgármestere elmondta, a projekt első, 30 millió forintos részében a könyvtár emeleti olvasótermét alakítják át egy komolyabb beruházással. Ez a helyiség ad majd helyet az említett emlékkiállításnak.
Az olvasóterem ezzel párhuzamosan leköltözik a bibliotéka földszinti részébe, illetve a ritkán keresettebb könyvek egy raktárhelyiségbe kerülnek, de a könyvtárosok segítségével természetesen azok is elérhetőek maradnak. A fejlesztés során akadálymentes mosdót építenek, illetve egy lépcsőjárót is beszereznek a mozgáskorlátozottak részére.
A program másik részeként, 20 millió forintos költségvetéssel a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen magát a tárlatot alakítják ki az említett könyvtári teremben. A kiállításban fontos szerepet kapnak a fényképek, valamint számos interaktív elemet is terveznek. Ez utóbbi elképzelések kidolgozása jelenleg is zajlik.
Különleges emlékpohár és szék
A kiállított emlékek között ott lesznek a poétához kapcsolódó helyi tárgyak, így Petőfi Sándor címeres emlékpohara és a Petrics-család karosszéke. Csete Gyula néprajzos-muzeológustól megtudtuk, hogy az Orlai ház muzeális gyűjteményének féltve őrzött darabja Petőfi emlékpohara. A festett magyar címeres emlékpohár a XIX. század első feléből származik. A relikviát dr. Irányi István Petőfi-kutató adományozta a gyűjteménynek. A pohárról annyit tudni, hogy Petőfi Sándor berényi tartózkodása alatt használta.
A különleges tárgyat egy, a költő rokonságához tartozó család őrizte. Tőlük került Irányi Istvánhoz, neki köszönhető, hogy Berényben maradhatott ez a becses műtárgy. A népies barokk stílusú karosszék az 1830-as években diófából készült gyékényfonatos ülőlappal. A hagyomány úgy tartja, hogy ezt a különleges bútordarabot Petőfi Sándor is többször használta berényi látogatásai során. Emellett gondolkodnak Petőfi tarisznyájának rekonstrukciójában is.
Siklósi István elmondta, jelenleg is dolgoznak az előkészítésen, februárban pedig már még nagyobb lendületet kaphat a munka. A kiállítást ősszel adják át a nagyközönségnek
Többször járt Mezőberényben
Mint a mezobereny.hu oldalon olvasható, Petőfi több alkalommal járt a városban, elsősorban a vele rokonságban álló Petricséknél időzött. 1842-ben Orlai Petrics Soma, a költő másodunokatestvére és Petőfi a tanév végén Jókai és Petőfi szüleinek látogatása után egy ceglédi fuvaros szekerén Mezőberénybe indultak, ott töltötték a szeptembert és október elejét a Petrics házban. Petőfi 1842-ben Mezőberényben, a polgári körben Vörösmarty Az Úrihölgyhöz című költeményét szavalta el.
Többször is felléptek itt. Színielőadásokat is terveztek a helyi orvos, Forster segédletével. Orlai Petrics Soma barátjával „A peleskei nótárius”-t adták elő, a mű leírások szerint kedvence volt nem csak Petőfinek, de a korabeli színtársulatoknak, ebből következtethetően, a kor polgárainak is.
Az 1842-ben Berényben eltöltött időszak, majd 1843, amikor egy héten át tartózkodott a településen, a költő számára alkalmat adott arra is, hogy betekintsen a szüretbe. Időztek az ókerti latin-kereszt alapzatú boltozatos Wenckheim-féle borospincében és a szőlőskertben.
Berény kapcsán Orlai mellett érdemes megemlíteni a Petőfi barát Bonyhay Benjamin nevét is, aki elismert népköltő volt, jegyző majd megyei főszámvevő, több képzőművészeti egyesület tagja, századosi rangban szolgált a becskereki táborozáson. Először 1842-ben találkozott a költővel berényi otthonában. Barátilag támogatta Petőfit helyi fellépéseit, gyulai látogatásait. Ő vitte át Gyulára Petőfit 1842-ben, hogy megismerhesse az Alföld egyedüli, épségben megmaradt várát, majd 1849 nyarán is voltak együtt Gyulán. Szintén említést érdemel a zenetudó, tanító Kemény Pál, akivel többször ült a háza előtti fapadon.
Innen indult Bem táborába
Petőfi utoljára 1849 nyarán érkezett Mezőberénybe. Mint az a Petőfi Emlékhelyek a Kárpát-medencében című kötetben Vargáné Püski Katalin írásában olvasható, az első napok jó hangulata azonban gyorsan elillant, leszegett fejjel sétált a kertben. A költő több alkalommal járt Gyulán, ahol ismerőseit is meglátogatta. Onnan írta utolsó levelét is Arany Jánosnak. A cári beavatkozás híre egyre jobban nyugtalanította. Végül úgy döntött, elindul, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. Július 17-re tűzték ki az indulást. A lovak azonban megbokrosodtak, a kocsit a falnak húzták, a rúd eltörött. Baljós előjel...
A kocsit másnapra javították ki. Reggelizés közben pedig megérkezett Bem üzenete. Rövid tanácskozás után a család az Erdély felé indulás mellett döntött. Felesége követni akarta bárhová. Július 18-án a Kettős-Körös folyón levő hatalmas deszkakompon átkelve Bem tábora felé vették az irányt. A költő legbecsesebb emlékeit, a Bem-leveleket, új versei kéziratát és egyéb ereklyéit Orlaira bízta. Irodalomtörténeti különlegesség, hogy Petőfi Mezőberényben írhatta utolsó versét, a Szörnyű idő... című költeményt. A költő emlékét mindig is élénken őrizték Mezőberényben, az állandó kiállítás pedig ehhez még többet tehet hozzá.
