Százharminc éve szentelték fel a gyulavári református templomot

A hétvégi eseményre zsúfolásig megtelt a templom, ahol Demeter Ottó a Békési Református Egyházmegye esperese hirdette az igét. Mint kiemelte, az istentiszteleten a templom megújításáért mondtak hálát. 

– Százharminc éve szentelték fel ez a gyönyörű templomot – tette hozzá. Mint mondta, a templom számára a Krisztusban vetett hitet, az istenhitet jelképezi. Később kitért arra, hogy református elődeik kétszázötven éve már hirdették ott az evangéliumot. Igehirdetésében külön szólt a hit és a gyülekezet fontosságáról.

Az eseményen köszöntötte a jelenlévőket Hegedűs István lelkész, majd versek, orgonazene, a Bay Zoltán Általános Iskola énekkarának előadása egyaránt színesítette az ünnepi programot. A 130 éve felszentelt templomról dr. Lengyel Magdolna szólt, a 250 évről pedig Hegedűs István. A mintegy kétórás istentiszteleten többen is köszöntőt mondtak. 

Mint elhangzott, Gyulavári települést először az 1230-as években említette határjáró oklevél, de a török hódoltság után, a hosszú felszabadító háború alatt teljes lakossága elpusztult. A település az 1700-as évek legelején éledt újjá. 1716-ban a mintegy 150 kilométerre fekvő Érsemlyénből, Kazinczy Ferenc szülőfalujából költözött ide hét református család, akiket mások is követtek. 10 évvel később már 32 család lakott itt, s e családok mindegyike a kálvinista tanokat követte. Ők építették fel Gyulavári első fából ácsolt templomát, ami helyett 1730-ban újabb, szintén fából készült épületet emeltek. A mai református templom elődje 1787-re készült el, de a gyülekezet 100 év alatt bőven kinőtte azt. Az 1800-as évek második felében, egészen 1889-ig Ecsedy János volt a gyulavári lelkész, halála után a világhírű fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József követte a tisztségben, a mai templom építése az ő nevéhez fűződik. Szükség is mutatkozott rá, hiszen Gyulavári 1890-ben 458 házból állott és 2994 lélek lakta, közülük 2365-en reformátusok voltak.

1892. október 30-án reggel 9 órakor megszólaltak a harangok, a település apraja-nagyja elindult az új református templom szentelésére. A 400 ülőhelyes épület teljesen megtelt, sokan a falakon kívül rekedtek. Kiss Áron tiszántúli református püspök mondott felszentelő imádságot a szószékről, Szabó János esperes hirdetett igét, majd Garzó Gyula mondott úrvacsorai beszédet, és Kun Béla lelkésszel mintegy 1400 jelenlévőnek osztottak úrvacsorát. Az istentisztelet záróimáját Bay József lelkész mondta el, akinek az emlékiratait helyezték el – még az építés utolsó aktusaként, 1892. július 24-én – a toronygömbbe. A templomot Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezte, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. 

Bizonyára az erős református kötődés is közrejátszik abban, hogy Gyulavári mindig szívesen fogadta, és megbecsülte a lelkészeket. A már említett, 37 éven át itt szolgált Ecsedy János és a templomépítő Bay József után Kocsis Jenő, Katona Gyula, majd az ő fia, ezután pedig Kádár Péter és Kádár Péterné érkezett Gyulaváriba, a házaspár 1985-től egy évtizeden át vezette a gyülekezetet, majd Hegedűs István kapott meghívást, aki immáron 27 éve a gyulavári egyházközség lelkipásztora.

A gyülekezet igazi alkotó közösség

Kónya István, Gyula alpolgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy Hegedűs István lelkipásztor elődeihez méltó módon, energiával és igyekezettel sok mindent megvalósított Gyulaváriban. 

– Sikerült felújítani a templomtornyot, a ravatalozót, sikerült rendbe tenni a templom környékét – sorolta, majd hozzátette, ezek csak a messziről látszódó dolgok, sokkal fontosabb, hogy a nagyjából kétszáz fős gyülekezet igazi alkotó közösségként képes működni, megtartva egységességét és identitását.