Hideg decemberre, egyhébb januárra, majd áprilisi fagyra számítanak a klímakutatók

Dr. Zay Balázs a beszélgetést vezető Mittag Mónika, az MCC békéscsabai képviselet-vezetőjének felvetésére elsőként a klímaválság kialakulásának összetett okait elemezte.  

Dr. Kovács Erik a délután egyik legfőbb kérdésére reagálva elmondta, a legtöbb forgatókönyv szerint a tél kezdete hidegebb lehet az átlagosnál.  Kitért ugyanakkor arra, hogy a meteorológia az egyik legbonyolultabb tudomány, ahhoz, hogy egynapos előrejelzést tudjon adni, egy 24 milliószor 360 ismeretlenes egyenletet kellene megoldani. 

– Ehhez azonban jelenleg a földön nincsen elég kapacitás, ahhoz ugyanis, hogy mind rövid-, mind hosszú távon a legmegfelelőbb prognózist biztosíthassák még körülbelül hárommillió mérőállomásra lenne szükség – fogalmazott. 

Hozzátette, az előjelzések során elemzik a múltat, és kivetítik a jövőre, gyakorlatilag egy tükrözést csinálnak különböző forgatókönyvek alapján. 

– Most a legtöbb forgatókönyv három hónapra előre azt mutatja, hogy maga télkezdet, a december az átlagosnál hidegebb lehet – fogalmazott. Ezt onnan tudják, hogy az elmúlt hatvan nap időjárása rendkívül száraz volt, ami annak köszönhető, hogy nagyon erős anticiklonális hatás érvényesül. Az anticiklon általában télen azt jelenti, hogy keleties, észak-keleties áramlás jön létre, így a mi időjárásunkban a Szibériából érkező hideg levegő lesz a meghatározó, ahol a hófelhalmozódás sokkal jelentősebb, mint az elmúlt harminc évben volt. Ha több hó van, több jég van Szibériában, nagyobb a hideg, aminek az áramlások következében felénk kell jönnie.

A másik jelenség, ami nagyon sok mindent befolyásol a Csendes-óceánon tapasztalható La Niña jelenség. A mérsékelt éghajlati öv, ahová mi is tartozunk, deficites csapadékban, nálunk több hullik, mint ami visszapárolog, ezért térségünk a trópusokról szív el nedvességet. Most azonban erre nincs lehetőség, így nem kerül elég telített vízgőz magába a rendszerbe, és nem tud úgynevezett ciklonaktivitás létrejönni. A La Niña várhatóan januártól, februártól elkezd gyengülni, amivel párhuzamosan sokkal több telített vízgőz érkezhet a trópusokról, erőteljesebb lesz a ciklonaktivitás, erősebb lesz az előoldali áramlási rendszer, ami enyhe levegőt hoz majd Afrika, illetve a trópusok felől. Ezért nagyon valószínű, hogy a január és a február az átlagnál enyhébb lehet. 

A fűtési szezon elhúzódásával kapcsolatban kifejtette, a klímaváltozás egyik következménye, hogy a március vége és az április az átlagnál hidegebb, sokkal több az úgynevezett hideg elárasztás például áprilisban. Látható az is, hogy egyre több a mezőgazdasági fagykár-bejelentés, az elfagyás az Alföldön is ilyenkor, például a szőlőben vagy a kajszibarackban. Ennek kapcsán elmondta, a klímaváltozás egyik következménye, hogy nem januárban és februárban, hanem márciusban és áprilisban érkezik a hideg levegő hozzánk. Az elmúlt tíz év mindegyikében márciusban és áprilisban is fordultak elő fagykárok hazánkban, a fűtési szezon pedig akár április végéig is kitolódhat. 

Mint mondta, ez utóbbi nem elsősorban nálunk jelent problémát, hiszen Magyarországon van elegendő gáz, hanem Németországban vagy Ausztriában. Érdekességként megemlítette, hogy bármilyen furcsán is hangzik, de a nyári aszály a mai napig kihat Európa időjárására. 

– A szárazság nem csak a mezőgazdaságnak, hanem az energiának is árt – tette hozzá. – Sőt, ha nagyon forró a levegő, akkor a naperőművek sem termelnek olyan hatékonysággal. Összességében úgy fogalmazott, hidegebb december, és enyhébb január, február várhat ránk.

Kérdésre válaszolva kiemelte, nincs olyan forgatókönyv, hogy 2050-ig kevesebb fagy lenne tavasszal. A 2060-as évtizedtől látják azt, hogy ez az évszak elkezdhet melegedni. 

– A tavaszi hideggel párhuzamosan jelentkező problémákra pedig az Alföldön különösen fel kell készülni, a Kunsági borvidéken vagy a Hajós-Bajai borvidéken mindez már jelenleg is nagyon komoly gondokat generál, és ez csak fokozódni fog – hangsúlyozta. Hozzátette, az ideihez hasonló forró és száraz nyár korábban ötven-hatvan évente egyszer-egyszer fordult elő, jelenleg azonban nincs olyan forgatókönyv, hogy a következő nyolcvan esztendő is ilyen lenne. Még egy nem pesszimistának számító előrejelzés szerint is a 2040-es esztendőktől évtizedenként három-négy alkalommal lesz ilyen nyár, ami a mezőgazdaság teljes átalakulását is magával hozza majd, a vertikális mezőgazdaság teret nyer majd, és ott lesz a nagyvárosokban is.