2022.10.17. 16:13
Már tízmilliárdos kárt előzött meg a Jéger-rendszer
Idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő-, Jéger-rendszer Békés megyében is – közölték az agrárkamaránál.
Fotó: Imre György
A jégveszélyes felhőkbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat az április 15. és szeptember 30. közötti védekezési szezonban országosan 99 napon, összesen 212 091 üzemórára kellett bekapcsolni. A Békés megyében lévő 63 generátorból időszakosan csak hat, – a kezelőket ért fenyegetések miatt, az ő védelmük érdekében – korábban leállított talajgenerátor nem üzemelt.
Az agrárkamaránál tájékoztattak arról, az ország 986 pontján működő generátorok több tízmilliárd forintos kárt előznek meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is védenek.
– A NAK által kiépített rendszernek az idei az ötödik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít – hangsúlyozták. – Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forintot jelent.
A kamaránál kiemelték, a talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három, extrém időjárású naphoz kötődik. Kiemelték, 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű Jéger-rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A jégkármérséklő rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) támogatja. A generátorokat idén az április-júniusi időszakban jellemzően főleg a Dunántúlon kellett bekapcsolni az esetenkénti heves zivatarok miatt.
A nyári, szinte egész Európát sújtó, történelmi aszály miatt július-augusztusban sokkal kevesebbszer, és alapvetően csak helyi jelleggel alakult ki jégveszély, így ritkábban használták a berendezéseket. Szeptemberben a megszokottnál jóval nagyobb mennyiségű csapadék hullott az országban, így Békés megyében is, ebben a zivataros időszakban 14 napon helyezték üzembe a generátorokat, Szeptemberben 35 009 órát mentek a generátorok.
Az agrárkamaránál hangsúlyozták, tudományosan bizonyított, hogy a jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Működése nem hordoz sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot.
