Előadásokkal, kiállításokkal népszerűsítik az északi országokat Békésben

– Egy magas hölgy állt 1981-ben a békéscsabai tanácsháza udvarán, németül, angolul és finnül beszélt, kézzel-lábbal mutogatta el, hogy a város elöljáróival szeretne találkozni. Egy németül beszélő vezető tolmácsolásával pedig kiderült: Marja Leena Lukkari egy erdélyi kirándulásról érkezett Békéscsabára, és még az utazás előtt nézte ki a várost, hogy jó lenne Mikkeli testvértelepülésének. 

Finnországban akkor már jó ideje működött a Finn-Magyar Baráti Társaság a rokonság kapcsán, de a Viharsarokban nem volt kapcsolatuk. 

A városvezetés örömmel fogadta a kezdeményezést, majd 1982. december 3-án megalakult Békéscsabán a Magyar-Finn Baráti Kör, melynek elsődleges célja a finn és a magyar nép közötti barátság ápolása, egymás hagyományainak, kultúrájának megismerése, megismertetése – olvasható a baráti kör közösségi oldalán.

Azóta rendszeresen tartanak találkozókat, előadásokat, hogy közelebb hozzák az északi kultúrát, történelmet, hagyományokat a csabaiakhoz. Lupták Zoltán, a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör elnöke, aki korábban Finnországban, Dániában és Észtországban is dolgozott diplomataként, hírportálunknak elmondta, igyekszik minél több középiskolába eljutni és bemutatni a fiataloknak milyen lehetőségeket tartogat számukra az északi régió.

– Legutóbb a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium 9. évfolyam nyelvi előkészítős osztályában és a 11.-es informatika és turisztika szakos diákjainál jártam, akikkel főként a Finnországról beszélgettünk, a finn sikerekről, az ottani oktatásról és a továbbtanulási lehetőségekről meséltem nekik. Ugyanis Finnországban több angol nyelvű program is várja a középiskolában végzett fiatalokat – osztotta meg velünk a Magyar-Finn Baráti Kör elnöke. Egyúttal elárulta, a rendhagyó pályaorientációs előadás alatt többen is érdeklődtek a külföldi továbbtanulási lehetőségek felől.

– Finn- és Észtország is élen jár a digitalizáció terén, erről is sokat kérdeztek a fiatalok. Úgy veszem észre, hogy egyre több diák nyit észak felé. A baráti kör tagjai pedig sokat segíthetnek nekik, akár a tervezéskor, akár a kintlét során. 

Ha igény van rá, mi is összehozzuk őket a kint élő magyarokkal, közösségekkel. Például van egy magyar posztgraduális képzésen résztvevő hallgató, Tuba Orsolya, aki örömmel segít a diákoknak a kezdeti időszakban. Emellett mi is el tudjuk látni őket gyakorlati ismeretekkel, például milyen iratokat vigyenek magukkal, hogyan működnek a nemzetközi átutalások, milyen íratlan észak-európai szokások, szabályok vannak – sorolta az egykori diplomata, aki korábbi munkájáról is mesélt a diákoknak.

– Volt diplomataként a saját tapasztalataimat is megosztottam a tanulókkal. Elmondtam nekik, hogy Tallinnban ügyvivő voltam, Helsinkiben az észt ügyeket felügyeltem, előtte pedig Dániában dolgoztam négy évet. 

Beszéltem a protokollról, a tárgyalási technikákról, hogyan működik a külképviselet, mit érdemes tanulni, ha vonzza őket ez a hivatás. Így az én példámon keresztül láthatták, hogy ez a pálya is elérhető annak, akit érdekelnek a világ eseményei, a nyelvek és szeret utazni – fogalmazott az elnök.

Észt fotók színesítik a könyvtárat

A Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is csatlakozott az idei országos Észt hét rendezvénysorozathoz, melynek egyik fontos állomása volt Kai Tiislär nemrégiben bemutatott természetfotó kiállítása. A megnyitón dr. Bereczki András, az ELTE Finnugor Tanszék vezetője, Észtország tiszteletbeli főkonzulja, valamint Lupták Zoltán, a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket. Majd az online térben Kai Tiislär is bekapcsolódott egy rövid beszélgetésre. Ezután dr. Bereczki András tartott előadást Észtország és Finnország elmúlt 100 évéről az érdeklődőknek.