A kiszáradt repcét kukoricára cserélik

Kelemen Mihály, a Csorvási Gazdák Zrt. igazgatósági elnöke kiemelte, már az őszi kelés is gyenge volt a repcénél és az olajreteknél. Fejletlenek az őszi gabonák, szenved, esőre vár a határ. Ahogy Kelemen Mihály fogalmazott, csodákra képes a természet, de ehhez mihamarabbi eső kellene. Sajnos, az előrejelzések nem ebbe az irányba mutatnak. 

Kozsuch Kornél, a megyei agrárkamara alelnöke elmondta, nagyon száraz őszön és télen vagyunk túl. A tavalyi év szeptembere óta 80–120 milliméter csapadék hiányzik a termőföldekről. Még nagyobb probléma, hogy a talaj felső, 10 cm-es rétegének talajnedvesség-tartalma (20 százalék) az elmúlt évekhez képest a legalacsonyabb. Emellett hóborítottság sem volt.

– Optimális időben a búza kis része került a földbe – hangsúlyozta Kozsuch Kornél. – Ennek legfőbb oka a csapadékhiány miatti, kedvezőtlen talajállapot volt. Múlt év ősszel ideális magágyat nem lehetett készíteni. Jelentősebb csapadék (megyei átlagban 50 mm) az ősz végén, novemberben érkezett meg. Ennek és a kedvező hőmérsékleti viszonyoknak köszönhetően szépen kikeltek és fejlődtek a búzavetések. Jelen pillanatban megfelelő tőszámú, de fejlettségben lemaradt táblákat láthatunk a megyei szántókon.

Kozsuch Kornél elmondta, február elején a gazdálkodók a műtrágya magas árnak, és a beszerzés nehézségeinek ellenére kiszórták a fejtrágyát. Ennek kedvező hatása ugyanakkor csak az elmúlt napokban esett 4-10 mm eső után várható. Az őszi árpánál is hasonló problémák merültek fel, annyi különbséggel, hogy itt a gazdák hamarabb elvetették a magokat.

– Megyénkben az utóbbi időben folyamatosan csökken a repce vetésterülete – ecsetelte a NAK megyei alelnöke. – Ennek oka az időjárási kockázat, főként az elmúlt időszak száraz őszei sorolhatók ide. Magas termelési költsége miatt egyre kevesebb gazdálkodó kockáztatja meg a vetését.  

Kozsuch Kornél elmondta, többféle magatartást lehetett megfigyelni a gazdák részéről. Akadtak, akik időben elvetették a repcét, sokan az utolsó pillanatig kivártak, és voltak, akik zsákban hagyták a magot. Aki időben vetett, annak a növénye minimális csapadékot kapott szeptemberben. Kicsírázott a mag, majd a későbbi csapadékhiány miatt kiszáradt a repce. A későn vetett táblák novemberben kaptak esőt, ezek gyenge vagy közepes állapotban vannak. Szinte az összes tábla tőhiányos és alulfejlett. Jó minőségű vetések egyedül az öntözött területen vannak.

Fontosak a bejelentési határidők

Kozsuch Kornél hangsúlyozta, abban az esetben, ha a gazdálkodók úgy döntenek, hogy az adott kultúra meghagyása nem gazdaságos és más növényt vetnek a helyébe, vagy, ha mégis hagyják és terméskiesést látnak, akkor érdemes felkeresni a falugazdászt és a káreseményt bejelenteni. Téli fagykárt április 15-éig, tavaszit május 31-ig lehet bejelenteni, aszályt pedig április 1. és szeptember 30. között. Fontos, hogy a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal meg kell tenni.