Baji Miklós Zoltán

2022.01.14. 11:25

Dokumentumfilmet forgattak a csabai sámán hétköznapjairól

Dokumentumfilmet forgattak nemrégiben Baji Miklós Zoltánról. A Fülöp-szigeteki Shallah Montero által készített felvételek a csabai képzőművész hétköznapjaiba, sámáni tevékenységébe engednek betekintést.

V. N.

A téli napforduló ünnepét tavaly decemberben is megtartották, jobbra BMZ /Fotó: Imre György/

A téli napforduló ünnepét tavaly decemberben is megtartották, jobbra BMZ /Fotó: Imre György/

– A Fülöp-szigetekről származó művész jelenleg a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanul, dokumentumfilm-készítésből mesterdiplomázik. A sámánizmust kutatja világszerte. Pár éve Lehoczky Péter a Békés Megyei Hírlapnak készített képeket az általam vezetett téli napfordulós szertartásról, ezeket a felvételeket találta meg az interneten Shallah Montero, így jutott el hozzám. Eddig háromszor járt a tanyánkon, első alkalommal a holland barátjával jött, hogy felmérje, valóban az vagyok-e, akit a netes keresőbe beírva – a téli napforduló ünneplése Magyarországon – egy külföldi lap cikke és Lehoczky Péter fotói mutattak – ismertette Baji Miklós Zoltán. Majd ezután nem sokkal visszatért a tehetséges filmes, hogy két napon át forgasson a csabai sámán mellett.

Kíváncsi volt, hogyan telik egy napom a tanyán.Úgy filmezett, hogy észre sem vettem. Csináltam a dolgaimat, miközben ő néha feltűnt a kamerájával. Csak Brúnó kutya előtt nem sikerült észrevétlennek maradnia, aki többször megszagolta, megnyalta a külső mikrofon szőrös burkolatát, a másik kutyánk, Picur, pedig állandóan ráugrott a guggolva kamerázó Shallah hátára, combjára.

A fiatal lány a forgatás előtt megkérdezte a sámánt, van-e mód a téli napforduló előtt arra, hogy beöltözzön a sámánruhájába. – Rákérdeztem az égieknél, és végül a fő szellemsegítőm jóváhagyta, hogy a nagy nyilvános szertartásokat megelőző itthoni helyszín, eszköz, illetve ünnepi sámánkorona, ruha és a „Lóságoltár” női oldalán lévő aura jurtaharangot generáló hegyikristály tisztítását elvégezhessem, és azt Shallah rögzíthesse, dokumentálhassa – avatott be minket a sámán. Hozzátette, a Fülöp-szigeteki lány már több sámánszertartáson is részt vett a saját hazájában és más országokban, így jól ismerte ezeket a mozdulatokat, áldozatokat.

– Édesapja barátja, aki egyben a szomszédjuk is, sámán, vagyis kisgyermekkora óta közel áll hozzá ez a kultúra. Éppen ezért nagyon kíváncsi volt, hogy vajon Magyarországon is található, él-e még a magyarok feltételezett ősvallásához is kapcsolható sámáni kultúra – avatott be minket Baji Miklós Zoltán, aki egyúttal elárulta, a filmes a forgatás után, a téli napfordulón is meglátogatta. – Részt vett a szertartáson, és a virrasztáson, egészen pirkadatig velünk maradt – fűzte hozzá. Majd végül elmondta: a tervek szerint több helyen is bemutatják majd a róla szóló 9 perces dokumentumfilmet, melyet reméli, hamarosan ő maga is megoszthat a követőivel.

Töretlen a hagyomány

Baji Miklós Zoltán szerint a Fülöp-szigeteken töretlen a sámánizmus hagyománya. – Annak ellenére, hogy amerikai gyarmat volt, nem nyomták el ezt a tradíciót. Éppen ezért, azok a sámánhithez kapcsolódó szertartások, melyeket a Fülöp-szigeteki Shallah nálam látott, nem voltak ismeretlenek a számára, hiszen ezek a mozgások, áldozatok a világ minden táján hasonlóak. Ugyanakkor minden etnikumnak megvannak a sajátosságai. Például a Fülöp-szigeteken komoly hagyománya van a közösségi dobolásnak. Nagy ünnepekkor rengeteg sámán összegyűlik a „nagyvíz” partján, hogy együtt vegyen részt az ünnephez kapcsolódó szertartáson – ismertette Baji Miklós Zoltán.

Ezek is érdekelhetik