Különleges év

2022.01.15. 11:28

Az Alföld tájait és természeti értékeit óvja a nemzeti park

Különleges év 2022 a Körös–Maros Nemzeti Park számára, hiszen idén ünnepli 25. születésnapját. A cél a kezdetek óta az Alföld eredeti arculatának, táji és természeti értékeinek megőrzése. Dr. Tirják László igazgató arról beszélt hírportálunknak, hogy milyen munka áll mögöttük az elmúlt negyed évszázadban.

Megalakulása óta dr. Tirják László a Körös–Maros Nemzeti Park igazgatója /Fotó: Babák Zoltán/

Megalakulása óta dr. Tirják László a Körös–Maros Nemzeti Park igazgatója /Fotó: Babák Zoltán/

Hazánk hetedik nemzeti parkjaként alakult meg 1997. január 16-án a Körös–Maros Nemzeti Park, amely ma már több részterületből áll, 52 ezer 125 hektár kiterjedésű, és magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek – írták meg jubileumi közleményükben. Megtudtuk, az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudás és tapasztalat gyűlt össze a természetvédelmi kezeléshez, megteremtődött az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszere, és kiépült a bemutatás infrastruktúrája is. A helyreállító beavatkozások révén pedig számottevően javult a nemzeti park élőhelyeinek állapota, míg a fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni.

Rendezvényeik közel tízezer embert mozgatnak meg évente /Fotó: Imre György/

Forrás: Imre György

Kiemelték, mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessék. A természeti és táji értékek megőrzése mellett ugyanakkor alapvető fontosságú számukra azok bemutatása és megismertetése a nagyközönséggel. Az ökoturisztikai tevékenységük zászlóshajói a Kárpát-medence egykor és ma honos állatfajait bemutató Körösvölgyi Állatpark Szarvason, és a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványán.

Szép számban tartanak ma már bivalyokat is /Fotó: Szegedi F./

Forrás: Halasz Gabor

Elárulták, a két helyszín látogatóinak száma tavaly meghaladta az 50 ezer főt. Kiemelték, a területeiken rendszeresen előforduló védett nö­vény- és állatfajok száma meg­haladja az ötszázat. Különleges szerepük van ugyanakkor a madárvonulásban is, hiszen a kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai-halastavak és a Montág-puszta nemzetközi szinten számon tartott vizes élőhelyek, amelyek évente több százezer vonulónak nyújtanak pihenőhelyet.

Ötezer volgamenti hérics pompázik a parkban /Fotó: Kapocsi Judit/

Dr. Tirják László kitért az ökoturisztikai ágazatukra is, aminek helyszínei többek között a dévaványai Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont, a Bihari Madárvárta, a Körösvölgyi Állatpark, ami a Kárpát-medence teljes őshonos állatvilágát bemutatja. Ezek mind közkedveltek, látogatói számuk évente növekszik. Utóbbit gyarapítják még a természetvédelmi napjaik, például a kardoskúti Fehér-tó Napja, a dévaványai Túzokfesztivál és a Bihari Táj Napja is, ami közel tízezer embert mozgat meg évente. 

Túzokállományuk az indulás óta megduplázódott /Fotó: Szegedi F./

Hangsúlyozta, az intézményi fejlődéshez természetesen maga a szakma is kapcsolódik, hiszen élőhelykezelési tevékenységük szolgálja a nemzeti park védett állat- és növényfajainak megóvását. A szakmának köszönhetően pedig mintegy 600 hektár őshonos fafajjal végeztek erdőtelepítést, illetve újítottak fel kultúrerdőket. Továbbá az értékes vizes élőhelyek helyreállításához több mint 200 kilométer csatornát és árkot számoltak fel. Ezen túl gyepesítettek vagy erdősítettek közel 4000 hektár különböző olyan szántóterületet, amely rossz termőhely adottságú gyepek közé ékelődött. Dr. Tirják Lászlótól megtudtuk, mára három úgynevezett ramsari területük van: a kardoskúti Fehér-tó, a Montág-puszta és a Biharugrai-halastavak. Ezekben különböző élőhely-fejlesztések valósultak meg az itt élő fajok védelmében. Végül a nemzetközi kapcsolatokról kifejtette, különösen nagy eredménynek ítéli meg az elmúlt közel két és fél évtizedben a magyar–román együttműködést a természeti örökségünk megőrzésében, amely egyrészt a határ mellett, másrészt pedig a székelyföldi, Hargita és Kovászna megyei partnereikkel teljesedett ki.

Ezek is érdekelhetik