Zabból állít elő bioszívószálat az innovatív csabai mozgalom

Elvetették a Patrióta Békéscsaba Egyesület tagjai azt a zabfajtát, amelyből akár már jövőre bioszívószálat állíthatnak elő.

– Az Alföldön megtermelt kalászosok nemcsak helyi viszonylatban, hanem országosan is meghatározó gerincét alkotják a mezőgazdaságnak. Feldolgozásukkor viszont többnyire csak a magokat és a kalászt értékesítik, a növény megmaradt részét, más néven a tarlót, nem tekintik továbbértékesíthetőnek. Pedig szerintünk az utóbbiból, akár – az üreges szerkezetéből kiindulva – bioszívószál is készülhetne – avatott be minket Bodóczi István, az egyesület elnöke. Az ötletet pedig tett követte: a Patrióta Békéscsaba Egyesület tagjai elkezdtek utánajárni, hogyan lehetne a gyakorlatba is átültetni ezt az elképzelést. Így jutottak el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.-hez, ahol dr. Bóna Lajos innovációs tanácsadó adott választ arra, miként lehetne megvalósítani a környezettudatos tervet.

– Bóna Lajos több évtizede foglalkozik gabonafélék nemesítésével, több ezer fajtát ismer. Megtudtuk tőle, hogy létezik olyan vastag szárú kalászos, amelynek tulajdonságai kifejezetten előnyösek lehetnek, és megoldást kínálhatnak az általunk megálmodott, innovatív termék előállítására – ismertette Bodóczi István. A szakmai tárgyalást követően az egyesület tagjainak lehetősége volt ellátogatni Makó határában egy ezerkétszáz hektáron működő, az intézet által fenntartott földterületre is.

– Itt legalább ötvenféle kalászos növényt, például búzát, rozst, árpát, tönkölybúzát és tritikálét sikerült közelebbről megvizsgálnunk. A bejárás után kiválasztottunk egy bizonyos zabfajtát, amely az eddig elvégzett kísérletek alapján a legjobb eredményt hozta – fűzte hozzá. A munka ezután sem áll meg, hiszen alig három hét múlva a mozgalom lelkes csapata visszatér a földekre, hogy „leszüretelje”, bevizsgáltassa az akár szívószálnak is alkalmas szárakat.

– Idén pedig el is vetettük korai vetéssel a magokat. Az egyik helyi vállalkozó felajánlotta a Magyar utcában található telkét, Fehér Gyula pedig a gépparkját biztosította a vetéshez. Szerencsére csapadékot is kaptak a magok, így minden adott ahhoz, hogy megfelelően fejlődjenek – osztotta meg velünk Bodóczi István. A betakarításra is megvannak már a tervek: a diákság segítségével, saját kezűleg fogják betakarítani a zabot.

– Amint megkapjuk az engedélyt, miszerint a gabona megfelel a kritériumoknak, akkor reményeink szerint már jövőre egy évre elegendő szívószálat adhatunk át a békéscsabai vendéglátóegységeknek. Csökkentve ezzel a felhasznált műanyagmennyiséget a városban. Bizakodóak vagyunk, mert a szakértők szerint, akár egy egyszerű szárításos módszerrel használhatóvá tudjuk tenni ezeket a növényeket – árulta el hírportálunknak a csabai egyesület vezetője.

Mint mondta, amennyiben beválik a termék, és pozitívak lesznek a visszajelzések, jövőre még nagyobb mennyiséget állítanak elő az általuk kifejlesztett bioszívószálból.

Tányér is készülhet a gabonából

A térségre jellemző kalászosok különböző arányban tartalmaznak keményítőt, amiből egy massza, úgynevezett gabonazselé állítható elő. – Amerikában már alkalmazzák azt a fröccsöntéses eljárást, amivel ebből a masszából például tányérokat is elő tudnak állítani. Ezek a természetes úton lebomló termékek pedig akár ehetőek is lehetnek. Ez az egyik hosszabb távú célunk, amihez minden segítséget megkapunk a szegedi gabonakutató intézettől – osztotta meg velünk Bodóczi István.