Kulturális örökség lett a helyi szűcshímzés

A bajai halászléfőzés és a magyarországi üvegművesség mellett, a Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya is bekerült idén a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe – derült ki a kulturális örökség napjai országos megnyitóján pénteken, a Budavári Palotanegyedben.

V. N.

A szellemi kulturális örökség jegyzékébe való felvételt kihirdető dokumentumokat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át ünnepélyes keretek között a 2020-as és 2021-es díjazottnak – adta hírül az MTI. Mint írták, a miniszter az eseményen úgy fogalmazott, a magyar népi művészetnek, amely rendkívüli tisztaságú, a kölcsönhatások eredményeként olyan minősége jött létre a idők során, amellyel a világ egyetemes kultúrájának szerves részévé vált.

Pál Miklósné, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület elnöke elmondta, a Békés megyei szűcshímzés a megyéből első örökség elemként jelenik meg ezen a reprezentatív listán.

A megyéből első örökség elemként jelenik meg a helyi szűcshímzés /Fotók: Békés Megyei Népművészeti Egyesület/Facebook/

– A Békés megyei szlovákok ünnepi viseletében a 19. században fontos szerepe volt a szűcsök által készített ködmönöknek, ez nem hiányozhatott a férjhez menő lányok kelengyéjéből. Ornamentika és szabás tekintetében szűcsközpontok alakultak ki Békés megyében, például Mezőberényben, Szarvason, Tótkomlóson és Békéscsabán. A kiváló mesterek a szűcsközpontokra jellemző sajátos kompozíciót, díszítményt, színvilágot, szabásvonalat fejlesztettek ki, mely egymástól és a magyarokétól is eltért – ismertette az egyesület elnöke.

Hozzátette, az 1970-es években a Békés megyei kézművesek nagy erőfeszítéseket tettek a ködmönök mintavilágának fennmaradásáért, mely ennek köszönhetően ma is tovább él napjaink népi iparművészetében.