Trianon-emlékművet terveznek Újkígyóson

Tavaly emlékeztünk a nemzetet fizikailag, határokkal szétválasztó trianoni döntés századik évfordulójára. A békediktátum igazságtalansága és következményei mai napig mély fájdalmat okoznak sokunk szívében. Mivel Újkígyóson nincs kialakított tér, ahol erről évről évre méltó módon megemlékezhetünk, a Kereszténydemokrata Néppárt Újkígyós Városi Szervezetének tavaly nyári taggyűlésén többünkben felmerült egy Trianon-emlékmű létrehozása a városban – emlékezett vissza Szebellédi Zoltán. A KDNP megyei elnöke ezután kereste fel az Újkígyósért Közalapítvány kuratóriumának tagjait, akik örömmel vállalták annak megvalósítását.

A szervezet elnöke, Harangozó Imre hírportálunknak elmondta, fontosnak tartja, hogy Trianon elsősorban ne a múlt fájdalmának felemlegetése legyen, hanem annak a keresése, hogyan lehet a múlt ezen darabját úgy beépíteni a tudatunkba, hogy közben azok a sebek, melyek akkor keletkeztek, gyógyuljanak.

– Ehhez meg kell teremteni azt a helyet, ahol fejet hajthatunk – emelte ki, hozzátéve, hogy a készülő emlékmű fő motívuma egy, a magyar mondavilágból kiemelt elem lesz, illetve a fő égtájak is megjelennek majd rajta. – Olyan települések, tájegységek lesznek olvashatók a talapzaton, amelyek ezt a fajta kötést, együvé tartozást jelölik – hangsúlyozta.

Az emlékmű terveinek elkészítésére Gera Katalin szobrászművészt kérték föl, aki július elején látogatott el szülővárosába.

– Mostanában ritkábban járok a megyében, de szoros a kötődésem a városhoz, a mai napig azt mondom, hogy hazajövök Újkígyósra. Ezúttal pedig az emlékműről készült tervekkel érkeztem, amit a város bejárásakor is magammal vittem – osztotta meg velünk a település díszpolgára.

A bejárás során a szobrászművész, Harangozó Imre, Horváth-Gazsó Adrienn művésztanár, kuratóriumi tag és Szebellédi Zoltán az Újkígyósi Szűz Mária Szent Neve katolikus templom melletti részt találta a legalkalmasabbnak.

– A növényzethez sem kell igazán hozzányúlni. Ráadásul ez egy nyitott, zöld és enyhén emelkedő terület – avatott be minket Gera Katalin. Egyúttal azt is elárulta, hogy maga az emlékmű körülbelül három és fél méter magas lesz, melynek oszlopa süttői mészkőből készül. – A függőleges elrendezésű kompozíció tetején egy figurális plasztika lesz bronzból, mondhatni ez koronázza majd meg a szobrot – fogalmazott Gera Katalin, akinek nem ez lesz az első köztéri alkotása a szülővárosában. Hiszen a Hazaváró díszkút, az I. és II. világháborús emlékmű és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékmű is az újkígyósi születésű művész keze nyomát viseli.

Számos köztéri alkotás köthető a művész nevéhez

Gera Katalin Újkígyóson született 1943. november 9-én. Újkígyóson járt általános iskolába, majd édesanyja biztatására felvételizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba, ahová kétezer jelentkezőből bekerült a 120 felvett diák közé. Akkor ez kisebb csodának számított, hogy egy falusi gyerek, akinek rajztanára sem volt, egy művészeti iskolába felvételt nyerjen. 1967-ben kötött házasságot Csernák Árpád színművésszel.

Két fiuk született, Máté és Bálint, akik ugyancsak a művészet különböző ágait művelik, így gyakran dolgoznak együtt. Többek között az újkígyósi világháborús emlékművet is Máté fiával együtt készítette, aki az oszlopfőt faragta. Huszonkét éve költözött családjával Kaposvárra. Több mint húsz köztéri szobrot készített, köztük díszkutakat, emlékműveket, portrékat, melyek az ország különböző városaiban állnak.

Rendszeresen szerepel hazai és külföldi kiállításokon, gyakran magánszemélyek is vásárolnak tőle kisplasztikákat. Számos önálló kiállítása volt már. Munkássága elismeréséül több kiállítási díjat, Somogy Megyéért kitüntetést és Somogy Megye Művészeti Díjat kapott.