Újabb különleges gepida és szarmata leleteket fedeztek fel Békéscsaba mellett

Aranymedált is találtak egy 1500-1600 éve élt szarmata kislány sírjában a Munkácsy Mihály Múzeum szakemberei a közelmúltban. Az információt Nagy Dániel ásatásvezető régész mondta el pénteken, amikor Herczeg Tamás országgyűlési képviselő Ando György múzeumigazgató és dr. Bácsmegi Gábor igazgatóhelyettes társaságában a régészeti feltáráson járt.

L. B.

20210611 Békéscsaba Folynak az ásatások a város szélén fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap

Fotó: Bencsik_Adam

Nagy Dániel hozzátette, mindez azért is fontos lelet, mert a sírokat sok esetben feldúlták és kifosztották a később érkezők.

Egy másik, hatalmas sírt szintén mutatott. Ennek érdekessége, hogy egy faházikót, lényegében egy koporsót is ácsoltak annak idején az elhantolt férfinak, látszódik a lenyomata. A férfi mellé vasbaltát és üvegpoharat ugyancsak tettek. Egyébként a férfiakat általában szegényesen temették el, inkább a nők esetében bukkannak ékszerekre, gyöngyökre – kivéve, ha kirabolták a sírt.

A képen Ando György igazgató, dr. Bácsmegi Gábor régész, Herczeg Tamás országgyűlési képviselő és Nagy Dániel régész /Fotók: Bencsik Ádám/

A város határában zajló ásatás különlegessége, hogy gepidák, az általuk használt épületek nyomaira szintén bukkantak a szakemberek. A keleti germán népek közé sorolható gepidák az 5-6. században, és csak nagyjából 150 évig éltek a területen. Találtak agancsfésűdarabokat, szövőszéknehezéket is többek között, valamint csontokat, halszálkákat, tojáshéjakat. Ezek mind arról árulkodnak, hogy növényeket termesztettek, állatokat tartottak, és közben vadásztak és halásztak is.

Nagy Dániel elmondta, a szarmaták jellemzően észak-dél tájolású sírokat használtak, ugyanakkor találtak kelet-nyugat irányúakat is. Ezek tehát vagy gepida vagy avar temetkezési helyek lesznek. Tárgyakat egyelőre nem fedeztek fel, ha viszont lesznek leletek, akkor abból sok információhoz juthatnak, hogy mely népek vették igénybe a szarmatákat követően a sírokat.

Ismertette: ez egy többkorszakos régészeti lelőhely, a bronz- és vaskortól kezdve folyamatosan lakott volt a terület. Éltek itt szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok, majd az Árpád-korban és a középkorban magyarok is. Évente nagyjából egy-két hektáros területet tudnak átfésülni, a megelőző feltárásra a későbbi agyagbányászás miatt van szükség.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta, a cserépgyártás komoly hagyományokkal bír Békéscsabán, a munkához pedig agyagra és földterületre van szükség. Izgalmas volt számára belelátni, hogy miként zajlik egy ásatás, és hogy a sokféle korból milyen sokféle lelet kerül elő.

Korábbi cikkünk:

[embed]https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/gepida-kori-epuletek-nyomaira-bukkantak-bekescsaban-3998185/[/embed]