Az agrárium megújításának nyertese lehet Békés megye

Dr. Bencsik Dávid helyettes államtitkár országjáró körútja második állomásaként Békésbe látogatott, hogy közösen térképezzük fel a megyei agrárium nemzetközi lehetőségeit és esélyeit, hogy annak térségünk is nyertese lehessen – fogalmazott a sajtótájékoztatón Takács Árpád.

A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott elmondta, a délelőtti megbeszélésen a kereskedelmi kamara, az agrárkamara, a vadászkamara, a MAGOSZ, az ifjú gazdák képviselői, a megyei közgyűlés elnöke Zalai Mihály és Békéscsaba polgármestere, Szarvas Péter is részt vett. Hangsúlyozta,

sorba vették, hogy melyek azok a megyei értékek, amelyeket nem csak hazai, de nemzetközi szinten is értékesíteni lehet.

Mint kifejtette, a megye gazdálkodói tavaly 440 ezer hektár termőföld után rekordösszegű, 59,5 milliárd forint kifizetésben részesültek.

Idén, a május 17-i határidőig több mint 500 ezer hektárnyi területre 14 ezer egységes kérelmet várnak, melyek 90 százaléka meg is érkezett. Szólt arról, hogy a megyében 69 ezer regisztrált gazdasági szervezet van, amelynek csaknem fele mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. Dr. Bencsik Dávid elmondta, Békés megye az agrárium megújításának nyertese lehet.

– 2021-től, az elkövetkező hét évben a kormány az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozás mellett

4265 milliárd forintot fordít a a magyar vidék, az élelmiszeripar és az agrárium fejlesztésére

– folytatta a gondolatot. – Ez az összeg – melyet 3272 milliárd forint jövedelempótló-támogatás egészíti ki – háromszor akkora, mint előző hét évben rendelkezésre álló forrás volt.

Akik pályázni fognak, nagy eséllyel nyernek is majd. Hozzátette, a történelmi léptékű és mértékű agrártámogatási források kapcsán a helyi, a megyei szempontok figyelembe vétele mellett meg kell határozni, hogy milyen fejlesztésekkel tudunk leginkább hozzájárulni hazánk agrár-külkereskedelmének fejlesztéséhez. Kitért arra, hogy a nemzetközi piacokon folyamatosak az átrendeződések. Kiemelte az EU és a Dél-Amerikai Közös Piac szabadkereskedelmi megállapodását, aminek kapcsán az unió ipari exportja 74 százalékkal bővülhet, de a dél-amerikai országok EU felé irányuló agrárkivitele is 23 százalékkal növekedhet.

Ugyancsak árnyalja a képet az európai zöld megállapodás, aminek következményeként

a nemzetközi elemzések szerint csökkenhet a mezőgazdasági termelés az unióban, mindez pedig felhajthatja az élelmiszerárakat.

Jó hírnek nevezte, hogy Kína és Kelet-Európa között jelentős kereskedelmi lehetőségek bontakoznak ki. Nyomatékosította, a tárca új piacok kiépítésén és a hagyományos piacok megerősítésén is dolgozik, valamint feltárják a nemzeti agrárképességeket az agrárexport fejlesztése érdekében. Kiemelte, komoly lehetőségek rejlenek az unión kívüli agrárkivitelben, amely tavaly 8 százalékkal bővült. Kifejtette, Magyarország a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának egyike, emellett agrártudásunk is értékesíthető.

– A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, a fenntarthatóság és az új digitális technológiák elterjesztése mellett az agrártársadalom megerősítése – húzta alá.

Kitörési pont a mezőgazdaság

Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdasági Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos fontos feladatnak nevezte a versenyképesség erősítését, a technológiai fejlesztéseket, az értékláncok minél hosszabbá, folyamatossá tételét a térségben. Hozzátette, az agrártárcával együttműködésben 600 milliárd forintnyi élelmiszeripari fejlesztés koncepcionális tervei készültek el, míg a vízgazdálkodásra, öntözésre további 400 milliárd forint állhat rendelkezésre. Más fejlesztési tervek egyeztetése is folyamatban van, például a turizmus területén.

Dr. Kulcsár László a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hangsúlyozta, a megye megkerülhetetlen tényezője a világszinten is jelentős magyar agráriumnak. Hangsúlyozta, folyamatos megújulásra is szükség van, s lényeges pontként jelölte meg a termelés és az értékesítés összehangolását.