Online konferenciát tartott a Békés Megyei Levéltár

Az eseményen dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta intézményük minden évben rendez egy konferenciát a városháza, a hajdani megyeháza dísztermében többnyire népes hallgatóság előtt.

– Élőben azonban ezúttal nem tudtuk megtartani a rendezvényt, ezért interneten, online módon tartottuk meg a programot – fogalmazott a szakember.

Az első előadáson Romsics Ignác a politikusi szereptudat változásait vizsgálta Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnökének pályája kapcsán. Dusnoki-Draskovich József Az életrajz műfaj és az egyén a történetírásban című témakört járta körül.

Héjja Julianna főlevéltáros az orvosi szereptudatot és a hivatás társadalmi presztízsét vizsgálta a 19. században. Mint megtudhattuk, a 18. század első felében a képzett orvosok száma a Magyar Királyságban és Erdélyi Fejedelemség területén együttesen nem érte el a kétszázat. Még az 1830-as években is inkább a nagyobb városokra volt jellemző a hivatásban dolgozók jelenléte, valamint a kórházak megléte. A falvakban például a bábákhoz vagy a borbélyokhoz lehetett fordulni. 1840-ben 415 gyógyszertár működött, illetve 640 orvos és 1276 sebész dolgozott az országban.

A körülményekre jellemző, hogy Pesten akadtak munkanélküli doktorok, sok helyen viszont orvoshiány volt. A megyében 1811-ben egy orvos és három sebész dolgozott. 1861-re ez a szám 19 orvosra és 18 sebészre emelkedett, 4864 lakosra jutott egy ilyen egészségügyi szakember, ami országos összevetésben közepes értéknek számított. Hogy mennyire más világ volt akkoriban azt az is mutatja, hogy az orvosok sokáig a szülés levezetésében nem vehettek részt, ez egyébként a megyében is okozott tragédiát, amikor a bába hibázott.

A korabeli karrierépítést is vizsgálták

Héjja Julianna szemléletesen mutatta be, hogy mennyire nehéz dolga volt az orvosoknak a 19. században és mekkora utat kellett bejárnia a hivatásnak. Az időszakban előfordult, hogy a doktoroknak nagyon gyakran kiegészítő tevékenységet is kellett vállalniuk.

Németh Csaba Bodoki Károly, a Körös-Berettyó Árvízrendező mérnökének életútjáról, énképéről tartott előadást. Sáfár Gyula az evangélikus diakonissza szolgálatát, céljait járta körül. Dr. Erdész Ádám A helyi társadalom kovásza címmel a dualizmus kori Gyula világának formálóit mutatta be. Bódán Zsolt Amivé lett, önerejéből, önszorgalmából lett címmel a dualizmus kori karrierépítés tényezőit vizsgálta Ladics György pályáján keresztül.