Életre keltek a Márton-napi szokások Gyulán

Az óvoda életében a hagyományok megőrzése, gyerekekkel való megismertetése kiemelt szerepet tölt be – nyilatkozta hírportálunknak Pálovitsné Czene Ágota intézményvezető. A szakember kérdésünkre elmondta, nagyon lényegesnek tartják, hogy az óvodások ne csak hallják, hanem meg is tapasztalják a tradíciókat.

– A kétnyelvűség ugyancsak fontos, ahogy az identitástudat megerősítése is – fogalmazott. – Általában a hagyományokat az évszakokhoz, a hónapokhoz kötődően dolgozzuk fel. Az ősz folyamán például általában rendezünk szilvával, illetve a szürettel kapcsolatos eseményeket. A Márton-napi tradíciók pedig tulajdonképpen az ősz utolsó ilyen programjának számítanak. Sajnos idén a járványhelyzet sok mindent felülírt – ecsetelte.

Pálovitsné Czene Ágota kitért arra, hogy a jeles dátumot elődeik is, amikor csak tehették megünnepelték Gyula németvárosi részén, az óvoda pedig már huszonnyolcadszor tette mindezt. Az első alkalmat komoly kutatómunka előzte meg, a nevelési intézmény szakemberei részletesen utánanéztek, hogy milyen szokások jellemezték a Márton-napot. 1990 után az ünnepet éppen Gyulán rendezték meg először a megyében.

– Általában ez a délután egy kis népünnepély Németvároson, amire eljönnek a szülők, a nagyszülők, korábbi óvodásaink. Sajnos ez idén nem valósulhatott meg. Vendégeket érhető módon nem fogadhatunk, illetve a közterületekre sem vittük ki a rendezvényt, mint máskor – hangsúlyozta. – Ha szerényebben, szolidabban is, mint máskor, de fontosnak tartottuk, hogy a gyerekekkel átéljük az ünnep perceit.

A program annyiban nem volt eltérő, mint más esztendőkben, hogy az előkészületek már hetekkel ezelőtt elkezdődtek. Az óvodások elkészítették lampionjaikat, valamennyi műveltségi terület foglalkozásain megjelentek a tradíciók, mind magyarul, mind németül eljátszották a Márton legendát. Dalokat énekeltek, verseket, meséket tanultak, libákat festettek, dekorálták a csoportszobákat. Szerdán, a délelőtt folyamán Márton-napi linzert sütöttek, amit mindenki megfelezhetett a barátjával. Ez a mozzanat felidézte, amikor Szent Márton saját köpenyét kettévágta és egy koldus vállára borította. A gasztronómiából pedig délutánra is jutott, hiszen kemencében sült libapecsenyét, libafalatkákat és zsíros kenyeret kóstolhatták az óvodások az intézmény alapítványa jóvoltából. Tea és linzer is került az asztalokra az udvaron.

Az óvoda ablakaiba világító mécseseket helyeztek el sötétedés után, ezzel jelképezve, a szimbolizáló kis fénnyel, melegséget, bizakodást közvetítettek.

Közös éneklés és lampionos séta

A délután folyamán az óvónők mutatták be Szent Márton történetét. Ezután kiosztották a lámpásokat, majd csoportonként a kijelölt helyen meggyújtották a lampionok mécseseit. Martin-Umzug felvonulást szerveztek, azaz zenére, énekelve járták körül a gyerekek és a pedagógusok az óvodaudvart. Ezután folytatódott a közös éneklés, ehhez az intézmény főbejáratánál gyűltek össze a résztvevők. Az Ich geh mit meiner Laterne dalt közösen énekelve elfújták a szeretet lángját, melyet nem feledve a következő évig a szívükben őriznek.